Elmondom hát mindenkinek... [antikvár]

Mit is akarok én elmondani mindenkinek? Azt a sok-sok tanulságot, ami a három évtizedes gyógyító szolgálat, a szüntelen tanulás és megfigyelés során bennem megérlelődött. Véleményemet arról, hogyan lehetne-kellene változtatni életünkön, gondolkodásunkon (egyénileg és közösen is), hogy egészségesebbek legyünk. Ma már mindenki tudja, hogy az emberiség egészségi állapota és élettartama nem javul olyan mértékben, mint ahogyan várható lenne a tudomány és technika fejlődése, valamint az egyre növekvő kiadások alapján. Hazánk helyzete a többi civilizált országénál sokkal rosszabb, és sajnos, gyermekeink esélyei még a miénknél is kilátástalanabbak. Ugyanakkor - talán egyetértünk - az élet értéke megnőtt. Ma már mindenki szeret élni, és szeretne egészséges lenni. Bár sok a vallásos ember, a túlvilági boldogság és az öröklét ígérete senkit nem elégít ki. Itt a földön, az evilági - egyetlen - életet szeretnénk javítani-nyújtani. Gyakran elfelejtkezünk róla, pedig tény, hogy erre ma is fennáll a lehetőség. Ahelyett, hogy élnénk vele, további eredményeket követelünk a tudománytól, vagy ami még rosszabb, a tudományon túli, értelmetlen babonáktól várunk segítséget. A társadalom ugyan olykor megfogalmazza az egészségre vonatkozó vágyait, sőt igényét, de úgy viselkedik, mintha a megvalósítás egy szűk felelős csoport, az egészségügyi dolgozók kizárólagos feladata lenne. Ez igen nagy, tragikus tévedés! És nem az egyedüli e területen! Sokat beszélgetek az emberekkel, próbálok személyreszóló tanácsokat adni, egyszerű, az illető számára érthető felvilágosításokkal szolgálni egészségük védelme vagy helyreállítása érdekében.