Emberanatómia [antikvár]

Bevezetés. Az ember az élők világának az a tagja, aki a maga szervezettségével, agyvelejének fejlettségével, különösen pedig munkája, alkotókészsége által messze kiemelkedett az é,l5í világából, tóig az állatok,növények életét a természet törvényei szabják meg, addig az ember mindinkább függetleniti magát a természettel. Fokozatosan legyőzi és úrrá lesz rajta. Az ember saját maga teremti meg a számára legmegfelelőbb életfeltételeket, biztositjá létét és az általa alkotott.társadalom törvényeinek hódol. Eletét tehát a társadalom törvényei irányitják. Hosszú fejlődés eredményeként kialakult értelmes ember /Homo sapiens/ az idők folyamán szervezetének, életének, környezetének egészséges és kóros állapotainak fokozatos megfigyelése, kutatása es leirása által az emberrel kapcsolatos tudományok hosz-szu sorát teremtette meg. JSzek a tudományok kölcsönösen segitik egymást s határterületeiken szorosén egymáshoz, nem ritkán egymásba is kapcsolödhak. iízek a tudományok a morphológia, alaktan fiziológia élettan- ,s kórtan-pataló§ia-,gyó^itástan- terápia,-gyógyszertan - farmakológia-, fejlődéstan -embriológia-, egészségtan- higiénia-, szociális egészségtan, őstörténet,""őslénytan - paleontológia - származástan - filogénia- stb. Az emiitett tudományok még számos résztudományra oszlanak. Közülük a mi kollégiumunk szempontjából az alaktanr az élettan és a származástan emelendő ki. Az alaktan az emberi és állati test alaki sajátságaival foglalkozó tudományokat e^esiti magában. Körébe tartozik a sejttan /cytológia/, a szövettan /histolőgia/, vagy mikrdsskőpi anatómia és a fejlődéstan stb. A morfológia egyik fontos része a bonctan, vagy anatómia, amely az élettantlal szoros kapcsolatban kollégiumunk fő ai^agát képezi, A bonctan és élettan az az alap, amihez minden más kapcsolódik, amely az ember életivel és szervezetével kapcsolatos. Az anatómia és élettan tárgya. Az anatómia a szervezeteket felbontja, szétvágja, feltaglalja és ugy vizsgálja belső szerkezetüket a szabad szemmel történő látás határáig. A bonctannak is több ága'van. Egyik ága a leiró, vagy rendszeres bonctan /Anatómia descriptiva/, a szeyvek és szervrendszerek rendszeres leirásával foglalkozik, különösebb tekintet nélkül a képletek egymáshoz való viszonyára. A szervek egymáshoz való viszonyát és helyzetét, a rendszeres anatómiai ismeretek alapján a tájbonctan /anatómia toijoe-raphika/ irja le. Az ember és az állatok szervezetének, vagy az állatvilág egyes csoportjainak az Öászehasonlitásával az összehasonlító bohctan/anatomia comparativa/ foglalkozik. Az összehason-litd bonctan tárgyánál fogva fontos következtetéseket von le az állatok rokonságara és törzsfejlődésére. Pf. 52-773'^. Mí. Bendeí ümberanatómia és élettan.