Gyermekgyógyászat [antikvár]

Ezt a könyvet medikusoknak írtuk, akik tanulmányaik során először kerülnek kapcsolatba a gyermegyógyászattal és szeretnének eligazodni annak útvesztőiben. Nem gondolom azonban, hogy a medikusoknak alapvetően más könyv való, mint a gyakorló orvosoknak, legfeljebb rövidebb, lényegretörőbb és a részletek további megismerésére jobban ösztönző. Azt sem hiszem, hogy a medikus kevésbé kritikus olvasó, mint a gyakorló orvos. Tapasztalatból tudom, hogy hallgatóink villámgyorsan felismerik és elutasítják a szakmai felszínességet és a kategorikus dogmákat. Ezért kihívás medikus könyvet szerkeszteni és írni. Könyvünk az első igazán sokszerzős magyar Gyermekgyógyászat tankönyv, hiszen csaknem minden fejezetének más az írója. A negyven szerző az általános gyermekgyógyászatban vagy egy-egy speciális gyermekgyógyászati szakterületen nemzetközileg is elismert szaktekintély. Könyvünk konszenzus könyv is, hiszen a gyermekgyógyászatot oktató hazai Orvosegyetemek mindegyike részt vállalt abban az alkotó munkában, amely a művet létrehozta. A beosztás és a szerkezeti felépítés a könnyű áttekinthetőséget szolgálja. Az első rész megismertet az általános gyermekgyógyászat minden fontos területével, majd a speciális szakterületek tárgyalásának fonalán elvezet a szakmai határterületekig. Számítunk arra, hogy a könyv olvasói nem sajnálják a fáradságot és többször is elmélyednek egy-egy látszólag önálló fejezetben, maguk keresik meg és fedezik fel az összetartozó, összefüggő, a szerkezet kényszerűsége folytán egymástól esetleg távol került részeket. Az ismeretanyag nem korlátozódik hazai adatokra; gyakoriak az utalások más országokban és földrészeken szerzett szakmai ismeretekre és tapasztalatokra. Megvallom, nem csekély szorongással töltött el a feladat, hogy megszerkesszem az új Gyermekgyógyászat tankönyvet. Munkám előrehaladtával azonban fokozatosan rájöttem, ha szigorúan csak azokat a betegségeket vesszük, amelyeket meg is tudunk gyógyítani, a kezdetben végtelennek látszó gyermekgyógyászat összezsugorodik. Ez a felismerés nem elhomályosította, hanem éppen megerősítette bennem azt a szemléletet és hitet, hogy a gyermekgyógyászat csak differenciáltan, szakprofil-orientáltan művelhető és fejleszthető, mert az orvostudomány fejlődésének mai színvonalán csak a szubspecialitásokra orientált kutatások és szakmai törekvések gazdagíthatják tudásunkat és bővíthetik a valóban meggyógyítható betegségek körét, csökkenthetik kis betegeink szenvedéseit. Köszönöm a szerzőtársak megtisztelő együttműködését, a hivatalos és az orvostanhallgató lektorok kritikáit és a Medicina Kiadó Rt. munkatársainak segítségét és tanácsait.