Gyógyszerügyi szervezés II. [antikvár]

I. Fejezet GYÓGYSZERTÁRAK TÖRTÉNETI KIALAKULÁSA A gyógyszerekkel kapcsolatos mindenfajta tevékenység hosszú évszázadokon keresztül egybeforrt a gyógyítást végző egyén, az orvos munkájával. A gyógyszerekkel kapcsolatos tevékenységek /gyógyszerkészités, vizsgálat, stb./ lassú fejlődési folyamat eredményeként a p;-^».^^-!n-pvnn mimkájáh.si— szakadtak le és fejlődtek önálló tevékenységgé, hivatássá. Egyes adatok szerint már a jelentős egészségügyi kulturával rendelkező arabok különválasztották az orvos és gyógyszerész tevékenységét egymástól és Bagdadban felállították 763-ben az első nyilvénos gyógyszertárat. Nálunk Mag:yarország.aa a. Xll;j^íl. századra esik az orvosi és a gy.ógy-szerészi gyakorlat, hivatás részbeni elkülönüléséne^^^keLdBt_e_Ls lényegében a XVIII. században fejeződók^be. Ezen fejlődési időszakban - ugyan-"ugy, mint Európa más államaiban - nálunk is gyakori volt az orvos-gyógyszerész, illetve a gyógyszerész-orvos. Ebben az időben gyakran voltak egyrészt orvosok gyógyszertárak tulajdonosai, másrészt voltak gyógyszerészek, akik orvosi gyakorlatot folytattak a gyógyszertárukban. Ennek felszámolására a különböző orvosi rendtartások Európaszerte törekedtek az orvos és a gyógyszerész feladatainak egyértelmű elválasztására. A dél-franciaországi Arles-ban 1162-től 1202-ig kiadott orvosi rendtartás és a Montpellier-i egyetemen ugyanezekben az években már alkalmazott orvosi eskü szövege egyben az első gyógyszerészi rendtartások. II. Frigyes német-római császár által valószínűleg 1230-40 között kiadott törvénykönyvének orvosi rendtartása hasonlóképpen elsők között indította meg az orvosi gyakorlat megosztását. A rendelkezés a gyógyszerészi officinák felállítását állami jóváhagyás mellett a birodalom meghatározott helyiségeire korlátozta, elrendelte azok hatósági ellenőrzését és egyben irányelveket adott a gyógyszerek árszabására. Ahol gyógyszertárakat állítottak fel, ott a rendelkezés megkövetelte az orvos és gyógyszerész személyében és tényleges szakmai m,üködésében a szigorú szétválást, a gyógyszerész azonban egyben kötelézve volt a pontosan az orvosi receptek ill. egységes előiratok alapján dolgozni. A rendelet ezzel kifejezésre juttatta az orvosi és gyógyszerészi hivatás különbözőségét. Az orvosok nemcsak a gyógyszerkészitést, hanem sok más manuális tevékenységet is átengedtek az "orvosi kézmüvesek"-nek, igy a seborvosok- - 5 -