Hipertónia [antikvár]

A hipertóniabetegség epidemiológiája Magyarországon a kardio- és cerebrovaszkuláris betegségek előfordulási gyakorisága a nemzetközi adatokhoz viszonyítva is nagy. Tekintettel e betegségek magas mortalitására, az akut esemény lezajlása után visszamaradó életminőség- és munkaképesség-csökkenésre, valamint arra a tényre, hogy a kardio-és cerebrovaszkuláris betegségek egy részének oki kezelése teljeskörűen napjainkban sem ismert, a rizikófaktorok felderítése és kezelése alapvető jelentőségű. A kardiovaszkuláris megbetegedések egyik leggyakoribb rizikófaktora a hipertóniabetegség. Az elmúlt két évtized epidemiológiai vizsgálatai alapján ismertté vált, hogy bár a kardiovaszkuláris megbetegedések klinikai megjelenése döntően a felnőtt korra tehető, a koronáriabetegség és a hipertónia gyakran serdülőkorban kezdődik. Az életkor és a hipertónia kapcsolata A vérnyomás a kor előrehaladtával nő, ezzel párhuzamosan emelkedik a hipertónia gyakorisága is. A felnőttkori hipertónia prevalenciája úgy Európában, mint Amerikában magas, életkortól, nemtől és földrajzi helyzettől függően 15-35% között változik. A 18-35 évesek között a magasvérnyomás-be-tegség előfordulása 10% alatti, az 50-59 éves korcsoportban megközelíti a 40%-ot, míg 70 éves kor felett meghaladja a 60%-ot. A 14-18 éves fiatalok átlagos vérnyomásértéke jelentős földrajzi és etnikai különbséget mutat. Hazánkban a 12-13 éves fiatalokat érintő epidemiológiai vizsgálatot Török és mtsai. végezték, korrelációt észleltek a kezdeti és a 4 évvel későbbi vérnyomásértékek között. Halmy és mtsai. 18-50 év közötti férfiakon a hipertónia előfordulását 37%-nak találták Magyarországon. A Debrecen Hypertension Study során Páll és mtsai. a serdülőkori hipertónia prevalenciáját a 15-18 éves életkori csoportban 2,53%-nak észlelték. m