III. Baranyai Orvosnapok Tudományos Konferenciája [antikvár]

A verőerek feletti hallgatózás már a múlt században ismert volt, hiszen Duroziez az artéria femoralis felett hallott kettős intermittáló zörejt aorta insufficientiára jellemzőnek tartotta. Mégis viszonylag hosszú idő telt el Ratschow közléséig, ki 1849-ben hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagyobb artériák feletti zörejek az érbetegségek diagnosztikájában felhasználhatók (10). A kérdéssel foglalkozó kutatók (Popkin, Holldack és Kuhn, Edwards és Levine, valamint Strano) peripheriás érbántalmak esetén 50-80%-ban észleltek pozitív auscultaciós leletet, míg az egészséges érrendszerü controllokat csaknem teljesen negatívnak találták (1, 6, 9, 14). Érzörejek akkor keletkeznek, ha a lamináris áramlás valamilyen oknál fogva turbulens áramlásba megy át. Ezt a jelenséget a Reynolds-féle szám fejezi ki. Ez a dimenzió-nélküli tényező az áramlási sebességgel, a csőrendszer átmérőjével s a folyadék sűrűségével egyenesen, viszkozitásával pedig fordítva arányos. Fiziológiás körülmények között ezt az értéket 600-nak találták (2). Turbulentia akkor lép fel, ha ez a szám a 2000-et meghaladja. Az érzörejek tanulmányozása kapcsán gyakran történik hivatkozás a modellkísérletek eredményeire. Bár a modellek nyomás-, keringés- és áramlási viszonyai a fiziológiástól eltérőek, s az emberi pathológiára való direkt alkalmazásuk sem lehetséges, mégis értékes adatokat szolgáltatnak, mert a zörejek elemzését elősegítik.