Iskolásgyermekek egészségmagatartása 1986-1993 [antikvár]

ElőszóAz ,,Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásának" (Health behaviour of School-aged Children) vizsgálatát célzó nemzetközi adatfelvételben való részvétel elsőrangú lehetőséget biztosít ahhoz, hogy érdemi információkkal rendelkezzünk a 11-16 év közötti korosztály életmódjáról, egészséggel kapcsolatos vélekedéséről, viselkedési tendenciáiról.A kutatás nemzetközisége nemcsak azt jelenti, hogy korszerű, társadalomtudományi megalapozottsággal rendelkező módszerek használatára kerül sor, hanem azt is, hogy a hazai tapasztalatokat a nemzetközi sajátosságok fényében tudjuk értelmezni. Ténylegesen ugyanis csak akkor tudjuk a dolgokat értékelni-értelmezni, ha van mihez viszonyítanunk, legyen szó valamely bolt árukínálatáról, vagy az egészség szempontjából fontos életmód-elemekről. A vizsgálat, mint ezt a kötetben szereplő elemző tanulmányok részletesen kifejtik, olyan mintán került lebonyolításra, amely tükrözi az egészség szempontjából is meghatározó társadalmi különbségeket. Egyre inkább köztudottá és széles körben elfogadottá válik az a nézet, hogy nemcsak az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés területén vannak számottevő társadalmi egyenlőtlenségek, hanem a betegségek kialakulása tekintetében is. Hatványozottan igaz ez a megállapítás a nem fertőző krónikus megbetegedések vonatkozásában, amelyek életmód általi meghatározottsága egyre nyilvánvalóbb. Az epidemiológiai kutatások a felnőtt lakosság körében egyértelműen tükrözik azt a tendenciát, hogy az életmód jelentékeny mértékben befolyásolja a halálozási és értelemszerűen a megbetegedési mutatók alakulását. Ezért különösen fontos képet alkotnunk arról, hogy ezek a tendenciák milyen sajátos köntösben jelennek meg a felnövekvő generációk körében.A kutatás követéses jellegű, vagyis az ismételt adatfelvételek alkalmával azonos életkori metszetekéletmód mintáival, az egészség szempontjából fontos magatartás elemeivel, tudati jellemzőivel ismerkedhetünk meg. így lehetőség nyílik arra, hogy az esetleges változási tendenciákat, trendeket megfigyelhessük. Az elmúlt néhány év társadalmi, politikai változásai nem hagyták érintetlenül a vizsgálatban érintett gyermekek életkörülményeit sem, bár a társadalom- és fejlődéslélektani sajátosságait figyelembe véve, aligha várhatjuk, hogy az aktuális változások azonnal érvényesülni fognak az életvezetés szintjén. Ugyanakkor a vizsgálati technika felcsillantja annak reményét, hogy a kevéssé konzisztens politikák hatását kitüntetett szempontok mentén legyünk képesek felbecsülni.A kutatás javarészt kérdőíves technikákat alkalmaz. E technikák természetükből adódóan általában nem alkalmasak arra, hogy közvetlen hatást gyakoroljanak az aktuális egészségpolitikai prioritások megfogalmazására, ugyanakkor fontos szempontokat adhatnak e tekintetben. Ezek révén képet alkothatunk az érintett népesség témánk szempontjából - egészségmegőrzés, egészségpolitika - relevánsnak tekinthető életmódbeli sajátosságairól, az esetleges változások tartalmi és társadalmi csoportspecifikus elrendeződéséről. Amennyiben ezeket összefüggésbe tudjuk hozni az országban egyre nagyobb számban megtalálható különböző egészségvédő programok hatásaival, akkor a hatékonyságvizsgálatoknak egy elméletileg megalapozott eszközrendszere fog rendelkezésünkre állni.E vizsgálatsorozat adatai, az elemző tanulmányok önmagukon túl mutató hozzájárulásként foghatóak fel a magyar gyerekek, diákok életviszonyainak, életmódjának igényes jellemzéséhez, s összességében az egész magyar társadalom mozgásformáinak feltérképezéséhez, jobb megértéséhez.Budapest, 1997 április 16Felvinezi Katalin - Makara Péter Nemzeti Egészségvédelmi Intézet