Jelentés a M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet 1935. évben végzett munkájáról [antikvár]

A M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézel munkájáról nyolc évi jelentésben számolt be Dr. Johan Béla egyetemi rk. tanár, az Intézet igazgatója, ki az Intézetet megteremtette, annak munkásságát, hatáskörét kialakította, majd széles mederben kifejlesztette. Nyolc év nem hosszú idő egy intézet életében. Azoknak a beszédes számoknak, adatoknak tömege, amelyeket ezek az évi jelentések a közegészségügyünk fejlődése iránt érdeklődők elé tártak, mégis azt jelenti, hogy Magyarország közegészségügyének jövő fejlődésében a M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet nélkülözhetetlen szervvé vált. Kétségtelen, hogy az Intézet megalapítását csak a Rockefeller Alapítvány nemeslelkű adománya tette lehetővé. Ez az adomány azonban inkább magvetés volt, termékeny talaj kellett ahhoz, hogy a magból terebélyes fa nőjjön. Az Intézet hézagpótló szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egészségügyi kormányzatunk, Magyarország mostoha gazdasági viszonyai mellett is, biztosíthatta az Intézet kifejlesztését. A termékeny talajon kívül azonban szükség volt még a kertész mesteri kezére, hogy azon kialakíthassa azt a hatalmas intézményt, amelynek mintaszerűségét a legelső külföldi szakemberek is megállapították. A M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet keretén belül fejlődött ki a kor színvonalának megfelelően a járványok elleni országos küzdelem. Johan Béla szervezte újjá a fertőző betegségek bejelentését, járványos megjelenésük feldolgozását. A Népszövetség Egészségügyi Osztályának megállapítása szerint ez a szolgálat az európai országok között Magyarországon működik leggyorsabban. A fertőző betegségek diagnosisának pontosabbá tevésére alakultak meg az Intézet diagnostikai munkát végző laboratóriumi osztályai és az ezek ellenőrzése alatt működő vidéki Vizsgáló Állomások, amelyek tevékenysége az országot immár behálózza. Ennek a munkának jellemzésére elég egy adatot felhoznunk. Az Intézet Bakteriológiai Osztálya számos egyéb célja mellett feladatául tűzte ki a typhus bacillusgazdák felkutatását. 1933-tól 1935 végéig 124.504 embert vizsgált meg typhus bacillusgazdaságra és ezek között 682 olyan, egyébként egészséges egyént talált, akik székletükkel és 156 olyant, akik vizelettikkel üritik a typhus bacillust, állandóan veszélyt jelentve közelebbi és távolabbi környezetükre. Nagyarányú fejlődést mutatott a fertőző betegségek elleni megelőző védőoltások meghonosítása is. Csak a diphtheria elleni védőoltást említjük meg, amelyet az Intézet Serologiai Osztálya szervezett meg.