Kardiovaszkuláris prevenció a klinikai gyakorlatban [antikvár]

ELOSZO A korai halálozás fő okát ma már világszerte a kardiovaszkuláris betegségekjelentik. Európában a 75 év alatti életkorúak halálozását nőknél 42 %-ban, férfiaknál 38 %-ban ezek a betegségek okozzák. Ellentétben az Európai Unió régebbi tagországaival, ahol a kardiovaszkuláris mortalitás az 1970-es évek óta jelentős és folyamatos csökkenést mutat, hazánkban ez a csökkenés sajnos csak kisebb mértékű, s így elmaradásunk a fejlett európai országoktól inkább növekvő tendenciát mutat. Nálunk kedvezőtlenebb helyzetben csak a tőlünk keletre fekvő volt szocialista országok vannak. A szakirodalomban ugyan továbbra is szokás megkülönböztetni a primer és szekunder prevenciót, ugyanakkor ezek a kardiovaszkuláris betegségek tekintetében - figyelembe véve azok kontinuitását és a hátterükben álló ate-roszklerotikus folyamat progresszív jellegét - sokszor egymástól nem elvá-laszthatóak. A kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának két fő iránya a teljes népességre kiterjedő, illetve a magas rizikójú betegekre fókuszáló stratégia. A populációs szintű stratégia az egyes közösségek és ezen belül az egyének életmódbeli tényezőit próbálja a mai tudásnak megfelelően optimalizálni, valamint a környezeti tényezők változtatása révén a népesség széles köreiben célozza meg a kardiovaszkuláris rizikó csökkentését. Ez típusosán jogi szabályozások vagy közösségi intervenció révén valósul meg; példa erre a dohányzás közösségi terekben (pl. munkahelyek, éttermek stb.) történő tiltása, vagy az élelmiszerek transzzsírtartalmának szabályozása, a nagymérvű sófogyasztás visszaszorítása, továbbá a rendszeres testmozgás egészen fiatal korban kezdődő elterjesztése. Ezzel szemben a magas rizikó stratégia a magas kardiovaszkuláris kockázatú egyének kiszűrésére és rizikófaktorainak életmóddal befolyásolható, valamint gyógyszeres csökkentésére fókuszál. Nem vitatható, hogy a legnagyobb preventív hatást a két stratégia párhuzamos alkalmazása eredményezheti. Könyvünkben, mely az ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegségek, valamint rizikófaktoraik megelőzését tárgyalja, igyekeztünk mindkét prevenciós stratégiát kellően érvényre juttatni. A szerkesztők nevében: Prof. dr. Tóth Kálmán