Kari Tájékoztató 2001/2002. [antikvár]

I. A VÁROS, MELY OTTHONT AD AZ EGYETEMNEK 1. Miskolc város rövid története Csaknem nyolc évszázada annak, hogy Béla király máig titokzatos homályban maradt jegyzője leírta - először - Miskolc nevét. Miskolc város a mai Magyarország észak-keleti részén, a Sajó folyó és a Bükk hegység természetes határai között terül el. Kedvező természeti adottságai következtében a város és környékének történelme hosszú idők távlatába nyúlik vissza. A hazai ősember-kutatás Miskolcról indult ki, s tudományos alapozása éppen a miskolci leletek vizsgálataira támaszkodott. Hermán Ottó az 1981-ben felfedezett kőszakóca-lelet ismertetése kapcsán indította útjára a magyarországi barlangkutatás tudományos programját. A bükki kultúra a neolitikum alföldi vonaldíszes kultúrájának egy késői csoportja, melynek nagyszámú lelőhelye található Miskolcon és környékén. Ennek nyomait őrzi például a Szeleta-, a Hermán Ottó-, és a Kecskelyuk-barlang. A bükki kultúrát művészi fokra emelt edényművessége kiemeli a környező kultúrák közül. Miskolc és környékének folyókban, forrásokban, ásványi anyagokban gazdag vidéke a legrégebbi koroktól biztosította a megélhetést az itt letelepedett embereknek. A bronzkori és vaskori, valamint az azt követő emberek társadalmának jelenlétéről is számos lelőhely és lelet tudósít, köztük az egyik legszembetűnőbb a Bükkszentlászló fölött, a Nagy Sánc oromtetőn feltárt kelta gyűrűvár. A magyarok honfoglalás kori megtelepedéséről - többek között -Anonymus XIII. század eleji krónikája tudósít. E mű a fent említett azon okból bír különös jelentőséggel, mert az első írásos emlék Miskolcról és környékéről. Miskolc földje, e jókora darab terület, a Tapolca pataktól a Sajó folyóig terjedt, Bors ispán fennhatósága alatt állott a X-XI. század derekán. Bors volt a Bükk vidékén kialakult első királyi vármegye ispánja. Az ő leszármazottja Miskolc, egy nemzetség névadója. A Miskolc (Miskóc) eredetileg a keresztény Mihály név pogány beceneve.