Közegészségtan I-II. [antikvár]

Bevezetésa közegészségtan fogaima éb tartalma - oktatásánakCÉLJAAz életről alkotott evolúciós szemlélet szerint a földi é-let a földtörténet meghatároaott periódusában jött létre, mint adott feltételek között az anyagnak; speciális mozgásformája. Aa élő anyag bármely változata mint élő önmagában nem, csak létrejöttének körülményeivel együtt létezik hosz-szabb távon. Erre példával a földtörténet során bekövetkezett változások miatt /a légkör mai összetételének kialakulása, tengerek visszahúzódása, hőmérsékleti változások stb./ kihalt számtalan állat- és növényféleség felsorolásával szolgálhatnánk; de az adott földtörténeti periódusunkban is a környezet és élő szervezet elválaszthatatlanságának sok-sok példáját említhetnénk.Anélkül, hogy az élettel kapcsolatos magyarázatok ingatag talaján kivánnánk j'árni, világos előttünk, hogy az emberiség létének is meghatározott feltételei vannak. Ezen feltételek között több olyan van, aminek nélkülözése nem egyeztethető össze az élettel - pl. a gázhalmazállapotu 02. Az ember először azokra a tényezőkre figyelt fel, amelyeknek nélkülözése ideiglenesen is katasztrófális, de azután az emberi megismerés sorra tárta fel az egészséges emberi élet sok sok külső és belső' feltételét.Az élő szervezetekre - igy az emberi szervezetre is - a bioszférában ható környezeti tényezőket.három alapvető kategóriába sorolhatjuk:A.- a természetes környezeti stabil tényezők, amelyek egy-egy földtörténeti periódusban nem szenvednek lényeges változást;B.- a periodikusan és aperioaikuean váltakozó természetes környezeti tényezők;C.- az emberiség társadalmi létéből faka,dó mesterséges környezeti, illetve társadalmi tényezők.A természetes környezeti stabil tényezők az adott élő formák létezésének általános feltótelei - pl napállandó /con-staos solaris/, nehézségi erő-, légkör összetétele, földkéreg elemei és reliefje, klímaviszonyok, illetve a hőmérsékletTÁPLÁLKOZÁS- ÉS ÉLELMEZÉS-HIGIÉNÉI. TáplálkozástudományAz élő szervezet energia forrásai a táplálkozás során felvett tápanyagok. A táplálkozás biztositja a test sejtjeinek és szöveteinek felépítéséhez szükséges anyagokat.A táplálkozásélettan /táplálkozás-fiziológia/ az egészséges szervezet anyagcseré jenek törvényszerűségeivel foglalkozik. A minőségi és mennyiségi szempontból helytelen táplálkozás következtében fellépő rendellenességei* kutatása a táplálkozáskórtan /táplálkozás-pathológia/ feladata. A táplálkozás-hlgiéne~~a táplálkozás-élettan és - kórtan ismereteinek felhasználásával kutatja és a mindennapi életben megvalósítja az egyén és a népesség helyes táplálkozását. Az élelmezés-higiéne az élelmiszerek termelésével, gyártásával és forga-lombahozatalával kapcsolatos, valamint a csoportos élelmezés egészségügyi ^irányítására és ellenőrzésére szolgáló i-rányelvek kidolgozásával foglalkozik.A szervezet működéséhez és a mindennapi munka végzéséhez szükséges energiatermelést is a megfelelő táplálékfelvétel teszi lehetővé. Az ember táplálkozásában szereplő élelmi a-nyagokat a következő módon csoportosithatjuk.1. Épitő tápanyagokÉpitő tápanyagoknak általában a fehérjéket szokás nevezni, amelyek között vannak állati és növényi eredetű fehérjék. E zek egyaránt aminosavakból állnak, amelyek az emésztés folyamán lebomlanak és felszivódva ezekből épiti a szervezet saját fehérjevegyületeit. Természetesen tisztán fehérjéből sejtet felépíteni nem lehet, de bizonyos, hogy a fehérjéknek ebben elsőrendű szerepük van. Táplálkozásélettani szempontból annál értékesebb a fehérje, minél hiánytalana.bbul tartalmazza azokat az aminosavakat, amelyeket a szervezet vagy egyáltalán nem, vagy nem elegendő mennyiségben tud szintetizálni. Ezek az un. esszenciális aminosavak s az e-zeket .tartalmazó fehérjéket táplálkozásélettani szempontból tel jes értékű fehérjéknek nevezik. Teljes értékű /komplett/ íeiiérjét állati eredetű élelmiszereink /hus, tojás, tej, te termékek/ tartalmaznak elsősorban s a növényi eredetű élelmiszerek közül a burgonya. Növényi eredetű élelmiszereink fehérjetartalma kevés kivételtől eltekintve, nem teljes ér-^éktt /imkomplett/ fehérje. A szervezet fehérjeszukségletét különböző^tényezők befolyásolják a tápanyagszükséglethez ha sonlóan. Általában a napi fehérjeszükséglet testsulykg-kgnt átlagban legalább 1,0 g fehérje, melynek fele teljes értékű fehérje legyen,Lf+!ípi't<3 "tápanyagok közé soroljuk az élelmiszerekben találgató szervetlen ásványi anyagok egy részét, amelyekből a szervezetnek nagyübb nténftyísögre van szükségé.