kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Arany János - Miért sírsz, Mirjam? [antikvár]
 
"Mert csak növeli, ki elfödi a bajt" - írta Illyés Gyula, aki jól tudta: a nemzet külső-belső fogyása, romlása a magyar lét megkerülhetetlen sorskérdése. E sorskérdés kezeletlensége (vagy éppen félrekezelt) állapotában tapasztaljuk, hogy az őrségi egykézés lelki dögvészénél ma még mélyebben és sokrétűbben fertőző ragály pusztítja népünket. A bajt - olykor intézményes formában - nem ritkán éppen azok terjesztik fedik el, akiknek feladata a megelőzés, a feltárás, a gyógyítás lenne. Igaz, az...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1980 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
"Mert csak növeli, ki elfödi a bajt" - írta Illyés Gyula, aki jól tudta: a nemzet külső-belső fogyása, romlása a magyar lét megkerülhetetlen sorskérdése. E sorskérdés kezeletlensége (vagy éppen félrekezelt) állapotában tapasztaljuk, hogy az őrségi egykézés lelki dögvészénél ma még mélyebben és sokrétűbben fertőző ragály pusztítja népünket. A bajt - olykor intézményes formában - nem ritkán éppen azok terjesztik fedik el, akiknek feladata a megelőzés, a feltárás, a gyógyítás lenne. Igaz, az abortusztabut érintve némelyek már félénk szemérmességgel feszegetik a "perinatális gyász" problémáját. Mi "civil" életvédők nyíltan kérdezzük, miként rendül meg abortusz után a nők egészsége, ha az oly sokféle módszerrel végzett magzatelhajtás nemcsak szabadságjog, de "tökéletesen biztonságos és jótékony" hatású is?! Miért is sír az abortusz után hangosan vagy éppen párnáját harapva oly sok Mirjam, Mariska vagy Márta? Elkövető áldozatként csak a nőnek kell fizetni e rossz orvoslásért?
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Christa Heinel művei
Christa Meves művei
Dr. Arnold Hörlimann-Landolt művei
Dr. Gerhard Götz művei
Dr. Mary Simon művei
Dr. Rudolf Ehmann művei
Dr. Susan Stanford művei
Hildegard Beckermann művei
Kalkuttai Teréz anya művei
Karin Struck művei
Prof. dr. Balthasar Staehelin művei
Prof. dr. Benhard Nathanson művei
Prof. dr. Marie Peetres Ney művei
Prof. dr. Philip Ney művei
Prof. dr. Wanda Poltawska művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet