Mikrobiológia és immunitástan [antikvár]

A tudományok mai, rendkívül gyors fejlődési üteme, az ismeretanyag 5-10 évenkénti megkétszereződése egy-egy tudományterületen nem teszi lehetővé, hogy akár a legmagassabb szintű egyetemi képzés is teljesen befejezettnek mondható kiképzést adjon egy szakterületen belül az egyetemet elvégző hallgatóságnak. Természetesen sok konkrétum, már kikristályosodott alapvető ismeretanyag van, amit meg kell tanulni egy hallgatónak az egyetemi évek alatt. Mind több és több olyan jelentős probléma felmerülésének vagyunk azonba tanúi az egyes szaktudományok területén, amelyeknek végső megoldása még nem ismeretes, de megoldásuk megközelítése jelenlegi tudásunk alapján vagy még inkább tudásunk hiányos volta miatt többféle módon is elképzelhető. Így van ez a mikrobiológia és különösen az immunológia és a virológia területén is. Már ma is felmérhető azonban ezeknek a problémáknak a fontossága, a jelentősége az egészségügy különböző területei szempontjából. E problémáknak a megoldására azonban a tudomány fejlődése törvényszerűségeinek következtében csak több vagy esetleg sok évvel azután kerülhet sor, amikor a jelenlegi hallgatók már elvégezték az egyetemet. Ekkor kell nekik önképzés vagy szervezett továbbképzés formájában az új és egyre újabb problémák megoldásából adódó ismereteket elsajátítani és a megoldásból következő gyakorlati egészségügyi feladatok ellátására flekészülni. A modern egyetemi tankönyv és oktatás fontos feladata ennek értelmében a konkrét, stabil és feltétlenül szükséges ismeretanyag összefoglalása mellett, hogy olyan interdiszciplináris jellegű, átfogó alapképzést adjon, amely képessé teszi a hallgatóságot a tudomány későbbi eredményeinek könnyebb elsajátítására, és ezáltal jó továbbképzési alapot nyújt. Ennek a célnak érdekében, figyelembe véve a hallgatóság felesleges megterhelésének elkrülését is, szükséges egy-egy szaktárgy anyagát úgy szelektálni, hogy abból kimaradjanak vagy csak röviden kerüljenek említésre a nem vagy csak kevésbé szükséges részek. Ugyanakkor azonban kapjanak helyet szintén objektíven szelektált mértékben a tudomány és a gyakorlati egészségügy számára perspektivikusan fontos részek. Különös gondosságot igényel az anyagrészek szelektálása akkor, ha - mint jelen esetben is - nem egy, hanem két kar hallgatói, a fogorvos- és gyógyszerészhallgatók használják a könyvet hivatalos tankönyvként. Könyvünk megírásánál a fentebb elmondott szempontokat tartottuk szem előtt.