Népegészségügyi onkológiai szűrések [antikvár]

A szerkesztő előszava Magyarországon a rákbetegség különösen súlyos népegészségügyi probléma: évente mintegy 35.000 férfi és nő hal meg rosszindulatú daganatos betegség miatt. Ez a szám európai, söt közép-kelet európai összehasonlításban is kiemelkedően magas és jelentősen hozzájárul a népességfogyáshoz. A helyzet cselekvést sürget. A daganatos halálozás csökkentésére - rövid és középtávon - a korai felismerés és korai kezelés a leginkább ígéretes népegészségügyi stratégia; ennek eszköze a lakosságszűrés. A szervezett szűrésben rejlő lehetőségek hazánkban mindmáig nincsenek kellően kiaknázva; ez egyike az egészségügyi ellátórendszer azon területeinek, ahol a felzárkózás a szakterület mai állása által kínált lehetőségekhez a leginkább sürgető. A felzárkózás elodázhatatlanságát nemcsak a szakma, hanem már a rendszerváltás utáni első kormányzat is felismerte. Ennek tudható be, hogy a rosszindulatú daganatok másodlagos megelőzésének előmozdítását célzó modellprogram helyet kapott a Magyar Köztársaság Kormánya és a Világbank között 1993-ban létrejött egyezmény keretében a Világbanktól nyert kölcsönből és a kormányzat által biztosított hazai forrásokból céltámogatást élvező un. népegészségügyi felzárkózási programok sorában. A „világbanki program"-ként ismert modellprogram arra kapott megbízást, hogy tevékenységével készítse elö a talajt olyan egészségpolitikai döntésre, amely a bizonyítottan hatásos lakossági szűrőprogramoknak a haza egészségügyi ellátórendszerbe való beépülésére vonatkozik. Ennek megfelelően vállalkozott ("') a méhnyakszűrés meghonosodott gyakorlatának újjászervezésére és korszerűsítésére a szűrési nyilvántartás rendszerének bevezetése által, ('"¦'') a szervezett, azaz a személyes meghíváson és követésen alapuló mammográfiás emlőszűrési modellprogramok működtetésére és értékelésére; és a kísérleti vastagbélszűrés keretében a szűrővizsgálati módszer értékének, a szűrés társadalmi elfogadottságának és a korai esetek felkutatásában mért hasznának vizsgálatára. A világbanki program az országos népességi ráknyilvántartás rendszerének kialakításában is segégkezet nyújtott abból a célból, hogy megbízható megbetegedési adatok álljanak rendelkezésére a területi rákellenes tevékenységek, különösen szervezett szűrőprogramok tervezéséhez és értékeléséhez. A modellprogram terméke volt az a minőségbiztosítási kézikönyv és módszertani útmutató is, amely - a program végrehajtása során szerzett tapasztalatokat felhasználva - a szervezett szűrés nemzetközileg kipróbált szakmai és szervezési irányelveit a hazai szükségletekhez és lehetőségekhez igyekezett adaptálni. Elkészítését a szűrés korszerű szemléletének kialakításán túl az a szándék vezette, hogy segítséget nyújtson a szűrést szolgáltató szakemberek szá- mára az irányelveknek a gyakorlatba való átültetéséhez. E szándékból következik, hogy igényt tartott a szervezett szűrőprogramokat működtető szakember-csoponok széles körének: a háziorvosok, nőgyógyászok, radiológusok és radiológiai szakasszisztensek, cito-patológusok és citológiai előszűrő szakasszisztensek, klinikai laboratóriumi szakemberek, sebészek, onkológusok, egészségnevelők a szűrési-, és ráknyilvántartást működtető adatkezelők, az egészségügyi ellátórendszer különböző szintjein dolgozó döntéshozók és egészségügyi adminisztrátorok érdeklődésére. Elmondhatjuk, hogy a kéziköny megfelt rendeltetésének. A megvalósításban számos szakma képviseletében számos ügyszerető munkacsoport vett részt. Tevékenységük nyomán figyelemre méltó eredmények, de tanulságot kínáló kudarcok is születtek. Mindezek alapos értékelése vezetett azokhoz az ajánlásokhoz, amelyek figyelembe vételével a kormányzati döntéshozók a népegészségügyi szűrővizsgálatok bevezetéséről, feltételeinek megteremtéséről dönthettek. A kézikönyv a „kollektív bölcsesség" terméke: elkészültéhez - a munkaterület intediszciplináris jellegének megfelelően - számos, különböző szakterületen dolgozó szakember járult hozzá szakismeretével és gyakorlati tapasztalatával. A mozaikokat a szerkesztő illesztette össze egésszé, aki ezúton fejezi ki köszönetét minden - a kézikönyv első kiadásában felsorolt - szerzőtársnak értékes hozzájárulásáért. A kézikönyv megjelenése óta nagy horderejű fejleményeknek lehettünk tanúi.A szűrővizsgálatok helyet kaptak a 2000-ben az Egészségügyi Minisztérium által meghirdetett „Egészséges Nemzetért" elnevezésű népegészségügyi programban, majd 2002-ben az Országgyűlési határozattal jóváhagyott Nemzeti Népegészségügyi Programban is. A Kormány a népegészségügyi szűrővizsgálatok országos bevezetésének megszervezésével, működtetésével és koordinálásával az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt bízta meg. A feladat ellátására Országos Szűrési Koordinációs Osztály, ennek keretében Orszságos Szűrési Nyilvántartás létesült. Az ÁNTSZ megyei és fővárosi intézeteire telepítve kiépült a területi szűrési koordinátorok hálózata. Ezek feladata a céllakosság minél teljesebb részvételét szolgáló informatikai behívó-követő rendszer műákődtetése, a szűrőállomásokkal kaló kapcsolattartás, a tevékenységek monitorozása és értékelése, valamint a lakossági koordináció koordinálása. A program végrehajtására hívatott mammográfiás szűrőállomásokat és citológiai és klinikai laboratóriumokat pályázat útján válogatták ki. 2002-ben országszerte megindult a szerevett emlöszsűrés, majd fokozatosan a méhnyakszűrés és a vastagbélszűrés is. Nemzetközi tapasztalatok és hazai becslések alapján a népegészségügyi szűrővizsgálatoktól - a célszerű műkő-