Obezitás [antikvár]

MÉRÉSI MÓDSZEREK, HAZAI ÉS NEMZETKÖZI ADATOK I. AZ OBEZITÁS FOGALMA Mérési módszerek, hazai és nemzetközi adatok © Dr. Martos Éva 7. Az obezitás fogalma Az obezitás (elhízás, kövérség) a zsírszövet felszaporodásával járó betegség, amely az elhízás mértékétől függően károsan befolyásolja az egyén egészségi állapotát. A test zsírtartalom-növekedését az energiabevitel (táplálkozás) és az energialeadás (például fizikai aktivitás) egyensúlyának hosszabb időn át tartó megbomlása eredményezi. A nagyobb zsírtömeg a legtöbb esetben nagyobb testtömeggel is jár. Ez teszi lehetővé, hogy olyan egyszerű módszerrel, mint a testmagasság és a testtömeg mérése, illetve az ebből származtatott mutatók segítségével meghatározzuk az egyén tápláltsági állapotát. Populációs szinten a leggyakrabban alkalmazott mutató az ún. testtömegindex (BMI), amely szerint 6 tápláltsági kategóriát különböztetünk meg (1. táblázat). Általánosságban elmondható, hogy a 25 kg/m2 feletti BMI a normál súlyú egyénekhez képest nagyobb egészségi kockázatot jelent. így az elhízás mértékétől függően nő a szív- és érrendszeri betegségek, a hipertónia, a II. típusú diabetes, zsíranyagcsere-zavarok, egyes daganatos betegségek, krónikus mozgásszervi betegségek, mentális kórképek, sőt az összhalálozás kockázata is. Az elhízással összefüggő egészségi kockázatot a zsírtömeg növekedésén túlmenően az elhízás típusa is befolyásolja. A felső testfélre lokalizálódó (ún. alma, android, férfias) típusú elhízás magasabb cardiovascularis kockázattal jár, mint az alsó testfélre lokalizálódó (ún. körte, gynoid, nőies) típus. Úgy tűnik, hogy a nagyobb kockázat az android típusú elhízás hátterében álló, eltérő metabolikus aktivitást mutató visceralis zsírszövettöbblettel magyarázható, szemben a gynoid elhízásért felelős subcutan zsírszövet-felszaporodással.