Bővebb ismertető
Sugár László "Szájbetegségek" című tankönyve 1959-ben jelent meg és régen elfogyott. Azóta az orvostudomány nagyot fejlődött, és a fogorvosképzés tanterve is módosult. Jelentősen megváltozott sok betegség patomechanizmusáról alkotott felfogás, új diagnosztikai módszerek és új gyógyító eljárások alakultak ki, számos új gyógyszer került forgalomba. A fogorvosképzésben a szájbetegségek és a parodontologia oktatásához csatolták - a budapesti Fogorvostudományi Karon - a bőrgyógyászat oktatását is. Ezek a körülmények tették szükségessé új tankönyv megírását.
A szájbetegségek kutatásának és gyógyításának fejlődése a sejt szerkezetének és működésének pontosabb megismerése, a biofizikai, biokémiai és élettani ismeretek gyarapodása, az immunológia és endocrinologia nagyarányú fejlődése, a vérképzés és véralvadás folyamatának pontosabb megismerése folytán következett be. A "szájbetegségek"-et az angolszász fogorvosképző intézményekben "Oral Medicine" néven oktatják; szó szerint lefordítva ez magyarul száj-belgyógyászatot jelent. Valóban, míg a szájsebészet a sebészet egyik ága, a szájbetegek kezelése belgyógyászati ismereteket igényel, és ahogyan szükség van a sebész mellett speciálisan képzett szájsebészre, ugyanúgy szükség van a belgyógyászokon kívül szájbetegségek kezelését értő fogorvosokra is.