Utazás-egészség orvosoknak [antikvár]

Az emberek vándorlása, mozgása, utazása a napi élethez tartozik ősidők óta, hiszen még a vadászó-gyűjtögető életmód során is jelentős távolságokat kellett megtenni az élelemért. Később az emberek számának növekedése, a nomád életforma, illetve a népvándorlások és a háborúk is jelentős embertömegek mozgásával jártak, és bizonyos történelmi helyzeteket, csatákat, gyakran nem bölcs hadvezérek, hadseregek döntöttek el, hanem bizony a pusztító járványok. Birodalmak sorsát is számos esetben járványok döntötték el. Már a régi görögök megfigyelték, hogy először Pireus kikötővárosának lakossága kapta meg azokat a betegségeket, amelyek korábban a távoli Egyiptomban és Etiópiában pusztítottak. Történelmi feljegyzések tanulsága szerint az 1320-as évek körül a Góbi sivatagból elinduló pestisjárvány kb. 30 év alatt ért el Európába valószínűleg Caffa városa genovai védőinek közvetítésével, akik a várban kitört pestisjárvány elől menekülve vitték be a fertőzést Európába.