Végjáték? [antikvár]

Köztudomású, hogy Magyarország a drámai népességfogyás tartós szakaszában van. Ennek egyik oka az élveszületések alacsony száma, másrészt a halálozások növekedése. Érthető tehát, hogy az ország vezetése különleges figyelmet fordított azokra a megbetegedésekre, amelyek vezető halálokként szerepelnek a demográfiai statisztikában. Ezek közül elsősorban a szív- és keringési, a daganatos és a traumás eredetű megbetegedések jelentőségét lehet kiemelni. Ugyanakkor azonban számos más területen is találkozunk tömeges előfordulású, a munkaképesség hosszú ideig tartó vagy végleges megszűnését eredményező betegséggel is (ideg- és elme, mozgásszervi, tüdőbetegségek stb.). E betegségek megelőzésére, korai felkutatására, korszerű, interdiszciplináris kezelésére, eredménye rehabilitációjára hozták létre az Országos Intézeteket. Ezek feladatává tették az adott betegség országos regiszterének felállítását, a kóroki tényezők felderítését, a szűrések megszervezését és értékelését. Biztosították számukra a diagnosztika és a terápia modern eszköztárát és kísérletet tettek arra, hogy az új kezelési módszerek is bevezésre kerüljenek. Ily módon kialakult az az interdiszciplináris szakembergárda, amelynek tagjai a patológustól a gyógytornászig a legkülönbözőbb orvosi szakmából toborzódtak (sebészi, sugaras, gyógyszerterápiás, rehabilitációs stb. szakemberek). E centrumok magját általában 40-50 éve működő szakkórházak alkották, de némelyek alapítása - péládul az Onkológiai Intézet (Eötvös Loránd Röntgen és Rádium Intézet 1936), vagy a Fodor József Központ (IKI, Rockefeller Intézet 1930) - ennél hosszabb időre tekint vissza. Pótolhatatlan, több generációs tapasztalat gyűlt tehát össze az Országos Intézetekben, amelyek az egészségügyi tervezés köponti intézményeivé válhattak. Ehhez társult a "betegágynál történő kutatás", amely azonos a napjainkban nemzetközileg gyakorolt "translational research"-csel. Mindezek a feladatok jól társíthatók az orvosegyetemek célkitűzéseivel, hiszen azok számára terepet biztosítanak az orvosképzés, a szakképzés és a betegágynál történő kutatás számára.