Vírusok az élő anyag körforgásában [antikvár]

Földünk helye a világegyetembenPislog a parányi csillag Azt hinnéd egy gyönge lámpa S mégis millió teremtés Mérhetetlen nagy világa Angyalok Kara, Első Szín Madách Imre: Az Ember Tragédiája Athenaeum, Budapest, 1897Elemi atomfizikaAz anyag legelemibb összetevői nem engedelmeskedtek a fizika ma érvényes törvényeinek a világegyetem keletkezésekor. Tizenötmilliárd (15.000 millió) földi évvel ezelőtt az idők kezdetét a másodperc (sec) elképzelhetetlenül kicsi töredéke jelenti: Planck idö=10''^^ sec. Ekkor még atomok sem léteztek. Az egységes erő most oszlik fel azokra az ágazataira, amelyek a mai fizikai világot uralják: a gravitációs (nehézségi) erőre, a gyenge és erős összetartó fogalmak erejére (weak and strong forces) és az elektromagnetizmusra. Ekkor keletkeznek a "nehéz részecskék" (baryonok: protonok és neutronok) hatféle módon viselkedő quarkokból (q): a hadron quark-tripletek, amelyek protonok (iqtqtq) és neutronok (^qiqtq) alakjában jönnek létre. Egy q és egy anti-q képezi a mezont. Gluonok tartják össze a quarkokat a protonokban. A leptonok tartalmazzák az elektronokat (amelyek a formálódó atommagokhoz csatlakoznak); neutrínókat (amelyek egy része szabadon maradt az űrben): elektron-, muon- és tau-neu-trinók.Az elemi részecskék gyors mozgása iszonyatos, de csökkenő hőtermelést (10°-10°-10'^° Kelvin) hozott létre. Megformálódik egy proton és egy elektron egyesüléséből a hidrogénatom. Amikor a protonhoz egy, vagy két neutron csatlakozott, deutérium vagy trícium keletkezett. Újabb proton hozzáadásával hélium magok képződtek, amelyek körül két elektron kering. Vagyis Teller'^^ - Ulam hidrogénbombák robbantak, amint hidrogén, deutérium és trícium magok fuzionáltak, hogy hélium magokat hozzanak létre. Az egy millió éves világegyetem hidrogén és héliumgázok felhőjéből állhatott. Az atommagok körül keringő elektronok (mint pontok, vagy mint elmosódott felhők) körpályáikat megváltoztathatják, amint belsőbb, vagy külsőbb pályákra ugranak. Amikor külső pályáról belsőbb pályára ugrik az elektron, veszít az energiájából és az energia felesleget foton alakjában bocsátja ki az atom. "És lön világosság!" A fény 300.000 kilométert fut be másodpercenként. Amikor energiát nyel el az atom, elektronja a belsőbbről a külsőbb pályára ugrik.