X. Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok 2010. (DEMIN X.) [antikvár]

Az egészségügy a XX. század utolsó évtizedeiben jelentős változáson és fejlődésen ment át. Megváltoztak a megbetegedési és halálozási viszonyok, az ellátás során alkalmazott diagnosztikus és terápiás technológiák módszerek. Ugyanakkor az egészségügyi ellátórendszer szerkezete, a szolgáltatások összetétele, az ellátási szintek igénybevétele nem követte sem az orvostudomány és az orvostechnika fejlődését, sem a megváltozott szükségleteket vagy igényeket. Mindennek következtében nőtt a rendelkezésre álló pénzügyi források és a struktúra forrásigénye közötti szakadék, miközben a lakosság egészségi állapota nem javult, sőt egyes területeken romlott. A változatlan szerkezet és működési mód mellett az ellátás minősége elmarad a kívánalmaktól és megfelelő változtatás nélkül további működési zavarok alakulhatnak ki.Magyarországon az egészségügyi közkiadások GDP arányos csökkenése, az egészségügyi kiadások arányának elmaradása az OECD országok átlagától a népegészségügyi helyzet kedvezőtlen mutatóival párosul. A lakosság rossz egészségi állapotát jól jelzi, hogy 2007-ben Magyarországon a születéskor várható élettartam csak 73,3 év volt, szemben az OECD országokban megfigyelt 79 évvel. (OECD, 2009). A rossz egészségi állapot a kezelési költségeken kívül jelentős termelés kiesést is okoz a gazdaságnak, mely elérheti az ezermilliárdos nagyságrendű a veszteséget, azaz a GDP közel 5%-a vész el az idő előtti megbetegedések és halálozások miatt.