Angiológia [antikvár]

Fedlapjai enyhén kopottasak.
Az orvostudomány a mindennapi élet elvárásait igyekszik megoldani. Nem a kíváncsiság, a „tudásvágy" sarkallja a kutatót, hanem az a késztetés, hogy a betegekkel kapcsolatosan felmerülő kérdésekre megoldást adjon. Így a különböző szakterületek elnevezései, határai, eszközei is állandóan változnak. A klasszikus belgyógyászat vagy sebészet számtalan „profilra", szakterületre hullott. Ezek mindegyikét a gyakorlat alakította ki. Napjainkban a keringési betegségek miatt hal meg a legtöbb ember. így ezzel foglalkozni gyakorlati elvárás. Az angiológia - mint disciplina - nehezen körülhatárolható fogalom, de kétségtelen, hogy az érbetegségek gyógyításához szükséges ismeretanyagot gyűjti egybe. A jegyzet megjelenésekor belgyógyász szakorvosok várhatóan ráépített szakmaként már választhatják az angiológiai szakképesítést is. Szükség van tehát, hogy a medikus alapképzésben is helyet kapjon ez a tudományág. Negyed- és ötödéves medikusoknak írtuk ezt a jegyzetet. 1991-ben a Kardiológia c. jegyzet függelékeként 27 oldalon már napvilágot látott néhány sor a perifériás erek megbetegedéséről, ezt azonban terjedelmében elégtelennek tartjuk. Sok tekintetben ismétlés e sorok olvasása a magasabb évfolyamú hallgatónak. Nem akarunk „alapismereteket" leírni, mégis szükség van bizonyos szemlélet kialakítására. Ha úgy tetszik, a már megszerzett tudáskockákból más, új építményt kívánunk összeállítani. A jegyzet összeállításánál kísérleteztünk. A hallgatók tanulási szokásait figyelembe véve, építve az ún. alaptantárgyak tudásanyagára, csak címszavak felsorolása, összegezés jelenik meg a következő lapokon. Nem a negligált előadásra, hanem a gyakorlat teendőire támaszkodtunk. Igen fontosnak tartottuk a differenciál-diagnosztika szempontjait. A beteg általában nem egy betegséggel és nem annak összes tünetével, végül nem mindig a jellemző panaszokkal jelentkezik. A jegyzet írói érsebészek. Tudnivaló, hogy Magyarországon az érbetegek kezelésében időben az érsebészet járt élen. Ma is ők végzik a feladatok dandárját. Bízom benne, hogy nem így lesz ez a jövőben. A belgyógyászati angiológia az interventionalis radiológia eszköztárával bővül. Már nem minden therápias lehetőségünk az „értágítás" vagy a „műtét". Ez is egy alig titkolható célja az angiológiai oktatás bővítésének. Az angiológia - mint említettük - multidisciplinális ágazat. Ne csak belgyógyásznak készülők lapozgassák. Az általános sebészeti osztályok 14-18%-ban „érbetegeket" fogadnak. A modern neurológia 25-30%-ban éreredetű betegségek következményeit kezeli. A bőrgyógyászaton is tömegesen jelentkeznek a vénamegbetegedés tüneteivel (postthromboticus syndroma, ulcus cruris), a traumatológiai esetek körében is jelentős a verőerek sérülése.