Antihistaminok az allergologiai gyakorlatban [antikvár]

Sokszor halljuk orvosoktól, betegektől egyaránt, hogy az allergia a modern ember betegsége. A melállapítás ilyen megfogalmazásban nem helytálló, mert maga az allergia nem betegség; csak annyit jelent, hogy bizonyos konstitucionálisan praedisponált egyének külső és belső ingerekre másképp reagálnak, mint a többi ember. Az allergia tehát védekezés, ami azonban legtöbbször "túllő a célon". Ha valaki nem reagál valamilyen behatásra, anergiásnak nevezzük. Így például az idős beteg tüdőgyulladása láztalanul zajlik le. Ha az ingerre adott válasz azért marad el, mert akár természetes, akár mesterséges úton a szervezet előzőleg védetté vált, immunitásról beszélünk. Fertőző betegségek relációjában a passzív immunitást védőoltásokkal, az aktív immunitást a fertőző betegség átvészelésével lehet elérni. Az allergia is védekezést jelent, csakhogy ez a védekezés másképp zajlik le, mint azt a kórokozó kémiai struktúrájától és biológiai hatásától elvárnánk. Ha maga az allergia nem is betegség, a megváltozott ingerválasz már egész speciális kórképekhez vezet. Ezek az allergosisok, immznopathiák már kifezetetten betegségek. Természetesen nem modern betegségek, mert a klinikai megjelenési formákat, a tünettani évszázadok óta ismerik és többé-kevésbé pontosan le is írták. Csak éppen a pathomechanismust nem tisztázták; nem hangolták össze a kórképet a kórokozóval...