A perifériás érszűkület gyógyszeres kezelésének korszerű szemlélete [antikvár]

A PERIFÉRIÁS ÉRBETEGSÉG (PAD) Az utóbbi években már Magyarországon is csökkent az atherosclerosis okozta halálozás, de változatlanul a perifériás érbetegség (PAD) a harmadik vezető' ok az atherosclerotikus eredetű vasculáris morbiditásban a coronaria eredetű szívbetegség és a stroke után. Hogyan definiáljuk a perifériás érbetegséget? Ez fontos kérdés, mivel enélkül az epidemiológiai adatok egymással nem összehasonlíthatóak. Néhány vizsgálócsoport a PAD definíciójába sorolja a carotis-betegséget is. Néhány klinikus pedig az artériás és a vénás eredetű betegséget sorolja egy entitásba, amely már a patomechanizmust figyelembe véve elavult álláspont. Az „alsóvégtagi perifériás artériás betegség" használata még nem szélesen elterjedt, de ez a specifikus meghatározás a leglényegretörőbb. A klasszikus meghatározás a terhelésre jelentkező alsóvégtagi fájdalom (claudicatio), vagy a fizikális vizsgálattal nem észlelhető vagy gyengébb pulzus. A jelenleg használt, specifikus meghatározás a kóros boka-kar index (ankle-bra-chial index (ABI). Ha az ABI <0,9, akkor 90% szenzitivitással és 95% specificitással igazolt a PAD. A 40 éve végzett Framingham-vizsgálat során a claudicatio intermittens előfordulása 53/10000 volt az 55-64 év közötti férfiak és 54/10000 a 65-74 év közötti nők esetében. Az életkor emelkedésével a PAD előfordulása szignifikánsan nő. (1)