A prostata megbetegedései [antikvár]

A prostata (dülmirigy) a férfi nemiszervek függeléke. Körülbelül vadgesztenye-alakú és nagyságú, 16-18 gr. súlyú mirigy, mely a symphisis és a végbél közt, az os eoceygis csúcsától a symphisis alsó és felső széléhez húzott két vonal közt fekszik. Nem medencei szerv, mert a medencei bőnyéken kívül azokban a rétegekben van elhelyezve, amelyek a diaphragma urogenitálét alkotják. Alapja felfelé, csúcsa pedig lefelé tekint. A húgycső keresztülhalad rajta és pedig úgy, hogy a prostata nagyobbrésze a húgycső előtt, kisebb része a húgycső fölött van. A prostata elülső felszínét a szeméremívhez rögzítő kötőszövetben igen dús visszérhálózat van (plexus Santoríni), míg a prostata hátsó felszíne és a végbél közt zsírtalan rostos kötőszövetben nagyobb erek nincsenek. A prostata oldalai gömbölyűek és a levator anira támaszkodnak. A prostata legnagyobb haránt-átmérője átlag 44 mm, hossza a bázisától a csúcsáig 34 mm, és a legnagyobb vastagsága 15 mm.