Bővebb ismertető
Előszó
Az 1998-ban, majd 1999-ben kibocsátott első kiadása a Magyar Konszenzus Nyilatkozatnak a „Thromboemboliák megelőzése és kezelése" tárgyában igen fontos fordulópont volt a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság életében. A Nyilatkozat -minden hiányossága és fogyatékossága ellenére - igen nagy sikert aratott és az eljutott szinte minden gyakorló orvoshoz, klinikushoz. Már első kibocsátásakor tisztában voltunk azzal, hogy az új gyógyszerek és terápiás eljárások megjelenése, azok megújulása rendszeresen szükségessé fogja tenni a Nyilatkozat kibővítését, átdolgozását, hiszen a „konszenzus" a tudomány fejlődésének egy pillanatára vonatkozik. Jelen átdolgozott és a pediátriával, anaesthesiologiával, a gerincközeli érzéstelenítésben végzett műtétek thromboprofilaxisával kibővítve, valamint a kardiológiai thromboprofilaxis kisebb átdolgozásával bocsátjuk most ki a II. bővített és javított kiadást, tisztában lévén azzal, hogy e jól használható útmutató még korántsem teljes: a teljességhez azonban a társ-szakmák és az MTHT igen szoros szakmai együttműködése szükséges a jövőben is.
1. A vénás thromboembolia megelőzésének szükségessége
Számos klinikai vizsgálat igazolta és ma már evidenciaként tartjuk számon, hogy betegeink, akiknek gyógyulásához műtétre van szükség, szembesülnek a thromboemboliás (TE) szövődmények lehetőségével. Emellett az általános belgyógyászatban is vannak olyan betegek, akik ki vannak téve TE szövődmény kockázatának. Ezért az orvosi szakma elsőrendű feladata, hogy a műtétek által előidézett mélyvénás thrombosist (MVT) és annak szövődményeit megelőzze. A patofiziológiai, biokémiai és epidemiológiai ismeretek növekedésével lehetővé vált, hogy definiáljuk azokat a betegcsoportokat, melyeknél a profilaxis kötelező. A thromboemboliás szövődmények gyakoriságának feldolgozása alapján, a kockázat nagysága szempontjából a különböző betegségek, orvosi beavatkozások miatt thromboemboliás szövődmény veszélyébe került betegeket összesítve a következő rizikókategóriákat alakíthatjuk ki: