Eufénika [antikvár]

Az elmúlt években rájöttem valami nagyon fontosra és ezt szeretném elmondani "mindenkinek". A XX. század orvoslásának vezéreszméjévé a megelőzés vált. Ma már bizonyos: a megelőzés jobb, mint a gyógyítás - de csak akkor, ha ezt nem általános jelszóként használják, hanem jól átgondolt programok keretében végzik. S egy ilyenbe szeretném önöket beavatni. Az olyan gyakori betegségek, mint a szívinfarktus, magasvérnyomás-betegség, rák, depresszió, stb. és fejlődési rendellenességek, mint a csípőficam, agyhiány és hasadt gerinc, rejtettheréjűség, stb. a genetikai hajlam talaján alakulnak ki. De csak akkor, ha ezt a genetikai hajlamot ártalmas külső hatások provokálják. Mind többet tudunk e genetikai hajlamot elnyomó, ún. védőhatásoktól is. A XXI. század hajnalán, a genetika minden képzeletet felülmúló fejlődésének korszakában is, be kell vallanunk, hogy a gének utódokba történő átadásának, tehát az öröklődésnek a befolyásolására nem vagyunk és nem leszünk képesek. Egyrészt ez a legalapvetőbb emberi szabadságjogokat sértené, másrészt következményei kiszámíthatatlanok. Így az eugéniákról, az emberi genetika megalapítójának: F. Galtonnak az utópiájáról le kell mondanunk. Ehelyett azonban kidolgoztuk a genetikai megelőzés új koncepcióját, az eufénikát.