Vascularis neurologia [antikvár]

A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA A vascularis neurológia magyar nyelvű kézikönyve a hozol szakemberek jeientős vállalkozása. A Nemzeti Stroke Program több mint egy évtizedes törekvése az agyi érbetegségek megelőzésére, korszerű ellátására és rehabilitációjára jelentős eredményeket hozott. Kialakult a stroke-részlegek hálózata, ahol a legjobb nemzetközi gyakorlatot követve történik oz ellátás. A törekvések eredményességét igazolja a szélütés eredetű halálozás gyakoriságában bekövetkezett csökkenés. Az eredményekhez tartozik, hogy egyre több szakember tudományosan is foglalkozni kezdett ezzel az új területtel, a vascularis neurológiával. Tudományos dolgozatok, hazai és nemzetközi fórumokon elhangzott előadások fémjelzik, hogy magas szintű elméleti és klinikai stroke-kutatósok folynak a hazai műhelyekben. Ez bátorította fel a könyv íróit, hogy az érdeklődő klinikusok és elméleti szakemberek számára kézikönyv igényű munkát állítsanak össze, remélve, hogy az előző zsebkönyv formátumú kiadványok (Nagy Z.: Stroke-ellótás. Springer, 1 994; Nagy Z.: Stroke kézikönyv. Springer, 1 999) sikere megismétlődik. Az első magyar nyelvű, a gutaütéssel foglalkozó kiadvány megjelenése óta nagy idő telt el. Pápai Póriz Ferenc 1687-ben Nagyenyeden megjelent magyar nyelvű munkája már arról tanúskodik, hogy a tünetek ismertek voltak a kor orvosai előtt, és a kórkép súlyossága felől sem volt kétség. Az első könyv V. részében így fogalmazott Pápai Póriz: „ L nyavalya találván az embert, annak mind mozgását, mind érzését, mind elméjét elveszi éppen, az egy lélegzet vételén kívül, noha az is mindenkor megbántódik, néha inkább, néha pedig kevésbé. Jele ennek a nyavalyának a hirtelen és nagy hortyogással való leroggyonás, melyben gyakorta az ábrázat is elfordul. E nyavalyán, ha nagymértékben vagyon, soha semmi orvoslás erőt nem vehet. De akár minémű legyen, ha az ember szinte kiépül is belőle, soha nem marad valamely tagja félszegség nélkül. Mivel e nyavalya igen hamar elvégezi az embert, ezért sietteti is a segítséget." A kiemelt mondatok bizonyítják, hogy a tünetek ismertek voltak. hogy a Hippokratész óta jogosan hangoztatott terápiás nihilizmus ellenére o sürgős segítséget fontosnak tartotta a szerző. Az elmúlt évtizedekben változott meg igazán a közel két évezredes vélekedés a szélütésről. Egyre pontosabb adatok birtokában ma már molekuláris biológiai, genetikai szinten ismerjük o jelenségeket, amelyek agyi ischaemióban vagy vérzésnél az agyszövet pusztulását eredményezik. Megismertük a kockázati tényezőket, ezzel a megelőzés tudományos igényű megszervezésére mór van lehetőség. A diagnosztikai módszerek, az ultrahangvizsgálatokkal, a képalkotó módszerek elterjedésével, a terápia elsősorban a vérrög oldásával jelentős fejlődést jelentett. A vascularis neurologia tárgykörébe nem csak a leggyakoribb thromboemboliás, illetve vérzéses kórformák tartoznak, de számos, a kisérpathologiót kísérő vagy különböző hypoxiót eredményező kórállapot következtében fellépő megbetegedés is. A könyv ezeket a kórformákat is tárgyalja. A tünetképződés értelmezése a neurologia napi feladata. Az érellótósi területekhez tartozó tünetképződés tárgyalása ebben is segítséget kíván nyújtani a vascularis neurologiai beteggel foglalkozó szakembernek. Köszönetet mondok a fejezetek lektorálásának fáradságos munkájáért Bereczky Dániel professzor és Horváth Sándor tanár uraknak. Leel-Óssy Lóránt professzor úr az egységes helyesírás érdekében nézte ót a kézikönyv anyagát, amiért itt Is köszönetemet fejezem ki. Azzal a reménnyel nyújtjuk ót a kézikönyvet az olvasónak, hogy hasznosan fogja tudni használni a napi gyakorlatban, vizsgára készülésnél. Ha a könyv hiányosságai kritikát, további vizsgálatokat provokálnak, okkor jó szolgálatot tesz a vascularis neurologia hazai fejlődésének. Budapest, 2005. november Dr. Nagy Zoltán