Az elfáradás és a testgyakorlás [antikvár]

A tünő század örökké emlékezetes marad az emberiség történetében. Az emberi ész és ügyesség legyőzhetetlennek látszó nehézségekkel küzdött meg s a műveltséget nem is sejtett fokra emelte. Azonban a léleknek ez az újjászületése nem törődött a testtel, hagyta, hagyta, hogy mindinkább elsatnyuljon a nemzedék. Ama régi mondásnak, hogy mens sana in corpore sano, csak az első felét vette számba a művelődés, nem látott kapcsolatot a bölcs mondás első és második fele között. A német rendszerű torna nem bírta a hanyatlást feltartóztatni. De nem múlhat el a XIX. század a nélkül, hogy az emberiség testi megújhodása legalább rá ne terelődne a helyes útra.Ebben a megújhodásban az angol rendszer követel mind több-több teret. Hogy ezt mennyire átérzik ma már, szerzőnk nagy önmegtagadása is bizonyítja, a ki franczia létére, a francziák nemzeti hiuságával is szembe száll s az örökös ellenfélnek, az angolnak, nyujtja a babért.