Beszéljünk az öregségről [antikvár]

Az elöregedés szempontjából az orvosok ma is két különböző véleményen vannak. Az egyik vélemény szerint az öregség betegség, a másik szerint az elöregedés előbb vagy utóbb mindenkin bekövetkezik, s az elöregedés következtében kialakuló változások nem tekinthetők betegségnek, hanem az élet végén szükségszerűleg jelentkeznek. Azt a tudományt, amely az öregek egészségi állapotával, szociális problémáival foglalkozik, gerontológiának hívjuk. A megelőzőleg említett felfogásnak megfelelően azok a gerontológusok, akik az öregedést betegségnek tartják, az öregség gyógyítására törekszenek és keresik az ún. megfiatalítás eszközeit. A magyar orvosok ezzel ellentétben - amint már fentebb említettük - nem tartják az öregséget betegségnek és így nem az öregség gyógyítására vagy pláne a megfiatalításra törekszenek. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy mi tehetetlenül szemléljük az öregség, illetve az öregedés tüneteinek kialakulását. Ellenkezőleg, ha a két fenti vélemény célkitűzéseit és az eddigi eredményeket tekintjük, világossá válik, hogy az általunk vallott felfogás sokkal termékenyebb és az emberi létet meghosszabbítása tekintetében sokkal többen nyújt, mint a másik, amely megfiatalítani akar.