Élettan, kórélettan [antikvár]

ELŐSZÓ Néhány évtizeddel ezelőtt gyógyszerterápiás lehetőségeink még meglehetősen korlátozottak voltak. Az utóbbi évtizedekben azonban tömegesen kerültek forgalomba komplex és rendkívül erélyes hatású gyógyszerek. Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítás kiterjesztése pedig a gyógyszerfogyasztók számát növelte meg ugrásszerűen. A gyógyszer-előállításban, -csomagolásban és -kiadásban előforduló tévedések statisztikai valószínűsége és társadalmi veszélyessége tehát egyaránt fokozódott. Ez eUen csak széles körű ellenőrzéssel, szervezettséggel, a gyógyszertárak szigorú munkarendjével lehet védekezni. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez az ellenőrző, irányítószervező tevékenység magas szintű képzettséget igényel. Aligha vonható kétségbe, hogy az ellenőrzést végző vagy a gyógyszertárat vezető gyógyszerésznek egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie. A gyógyszerészi pálya tehát nem mint foglalkozás került „válságba", hanem csak — számos más foglalkozáshoz hasonlóan — tartalma és jellege módosult. A munkakör egy részét kétségtelenül átvehetik alacsonyabb fokú képzettséggel rendelkező szakemberek is, mint ahogy a betegellátás számos olyan funkcióját végzi ma már szakképzett egészségügyi személyzet, ami nem is olyan régen még kifejezetten orvosi feladat volt. A munkakör más része azonban változatlanul magas szintű egyetemi képzést követel, de a tartalmában és jellegében bekövetkezett változásoknak a gyógyszerészképzésben is tükröződnie kell. E felismerés nyomán került sor 30 évvel ezelőtt a gyógyszerhatástan, majd 20 évvel ezelőtt az azt megalapozó ún. orvosi tárgyak bevezetésére. A gyógyszerészhallgatók tanrendje a gyógyszerhatástan mellett biológiával, anatómiával, élettannal, kórtannal bővült. A haUgatók érdeklődése és igénye az évek során egyre fokozódott, és egyre sürgetőbb szükségként jelentkezett a szerteágazó ismeretanyag integrálása. E könyv szerzői erre a feladatra vállalkoztak. Megkísérelték az anatómiai, szövettani, biofizikai, biokémiai, élettani és kórtani ismereteknek a gyógyszerészhallgatók, iU. gyógyszerészek igényeinek és a megszerzett ismeretek rendeltetésének megfelelő szemléletű és terjedelmű, egyetlen tankönyvben való összefoglalását. E tankönyvnek nincsenek elődei, elvi, eszmei előzményei. A szerzők egyetlen segítsége a tárgyak közel két évtizedes oktatásában szerzett tapasztalata volt. Hogy törekvésíík milyen mértékben sikerült, azt a gyakorlat fogja eldönteni. A szerzők munkáját azonban jelentősen megkönnyítette, hogy a könyv megírásában sok kiadást megért, kitűnő hazai szakkönyvekre támaszkodhattak, és hogy a könyv ábraanyagának összeállításakor azok gazdag ábraanyagából szabadon válogathattak. E helyütt kívánunk köszönetet mondani Bálint, Donáih, Haranghy, Jellinek. Kesztyűs, Sós, Szentágoihai és Törő professzor uraknak, hogy tankönyvük ábráinak átvételét engedélyezték. 2 Élettan, kórélettan 17