Fül-orr-gégészet, fej-nyak sebészet [antikvár]

A magyar származású kutatók és orvosok arany betűvel írták be nevüket a fül-orr-gégészet történetébe. A fülészet megalapítója Politzer Ádám professzor, aki az első nyilvános rendes tanár volt a fülészetben. Albertírsán született és Bécsben lett egyetemi tanár. Csaknem minden neves európai és tengerentúli fülész tőle tanult, őt tekintik a fülészet atyjának. Az ő tanítványa volt Bárány Róbert, aki a labyrinthműködés vizsgálatáért Nobel-díjat kapott. A hallásvizsgálat és a fül működésének legkiemelkedőbb kutatója pedig Békésy György, aki a Magyarországon végzett kutatásaiért kapta a II. világháború után Nobel-díjat. Az ő munkásságuk rányomta bélyegét az egész fülészetre, s követőik már a múlt században és ennek a századnak a végén sok újat hoztak a fülészeti szakma előrehaladásában. A fül-orr-gégészet az utóbbi években igen gyors fejlődésen ment át. A diagnosztikus eljárások és a gyógyszeres lehetőségek nagyon sokat javultak. A szakma sebészi lehetőségei nagy fejlődésen mentek át. Kialakult a fül-orr-gégészeti mikroszkópos és endoscopos sebészi technika. A rekonstrukciós műtéti eljárások a fej, nyak, arc sebészi kezelésében szintén igen sokat fejlődtek. Világszerte a fül-orr-gégészetet ma már fül-orr-gégészet-fej-nyak sebészetnek nevezik. Szakmánkhoz tartozik a fül, orr, torok, gége mellett az arcon, nyakon és a koponyalapon lévő betegségek nagy része. Az érzékszervek közül a hallás, az egyensúlyszerv, a szaglás és az ízlelés szintén a fül-orr-gégészeti szakma szubspecialistásához tartozik. Az utóbbi években szakmánk egyik része az audiológia; a műtéti és készülékekkel történő hallásjavítás szintén hatalmas fejlődésen ment át. A legújabb diagnosztikus eljárások közül a mágneses rezonancia és a computertomographia már a diagnosztika szeres része.