Gyermekgyógyászat [antikvár]

A HAZAI GYERMEKORVOSLÁS TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEI ÉS A MAGYAR GYERMEKORVOSOK MUNKÁSSÁGAA magyar gyermekorvoslás történelmében nevezetes Csapó József 1771-ben irt gyermekorvosi könyve: A kis gyermek ispotálja cimmel. A mai értelemben vett gyermekgyógyászat Schöpf-Merei Ágost nevével kezdődik, aki 1839-ben hozta létre a világ egyik legelső gyermekkórházát, a Kisded Kórházat, ahol főleg mozgászavarok kezelésével foglálkozott. Schöpf-Mereinek a szabadságharcban vitt vezető szerepe miatt emigrálnia kellett. Manchesterben telepedett le, és ott nagy megbecsülést szerzett munkásságával.Utóda id. Bókay János, aki a Stefánia Szegény Gyermekkórházban működött, amely későbbi fejlesztéssel a budapesti Egyetem Gyermekklinikája lett. Id. Bókay irta le a garat mögötti tályog kórképét. Munkásságából nevezetesebb a gyermekkori hugykövesség témaköre. Utóda ifj. Bókay János, aki kora egyik legtekintélyesebb, nemzetközileg is általánosan elismert gyermekorvosa volt. Legjelentősebb munkássága: a diftéria klinikuma, főleg a diftériás croup kezelése, a herpes zooster és a varicella közötti oki kapcsolat felismerése. A magyar gyermekorvosi munka egyik úttörője volt Berend Miklós. A korszerű csecsemőgyógyászat Heim Pál munkásságával indult el hazánkban.A legutóbbi évtizedek gyermekorvos-társadalmának kiválóságai voltak; Petényi Géza, Surányi Gyula, FIesh Ármin, Preisi Kornél, Görgényi-Goetche Oszkár, Fe-rencz Pál, Lukács József és Steiner Béla.A magyar gyermekorvosok jelentősebb munkássága:Gegesi Kiss Pál: a heveny életveszély állapotok keringési zavarai, a korszerű gyermekkardiológia alapjainak kidolgozása.Waltner Károly: a lökésszerű D-vitamin bevezetése az általános profilaxisba (gyakorlati alkalmazásának kidolgozása), csecsemők és gyermekek tápanyagszükségletének megállapítása, a kobalt antianaemiás hatásának kiderítése, t