Gyermekgyógyászat [antikvár]

AZ ELSŐ KIADÁS ELŐSZAVAA gyermekgyógyászati ismeretanyag évről évre nagymértékben bővül. Ennek főbb okai a biochemiai és genetikai alaptudományok egyre növekvő szerepe a gyermekgyógyászatban, igen nagyszámú ritka syndroma felismerése és újabb súlyponti kérdések mint pl. a neonatologia, a psychés fejlődés, a prophylaxis, a rehabilitatio problémaköreinek kialakulása. Ugyanakkor továbbra sem nélkülözhetők az élettani és kórbonctani alapok, a régi fizikai diagnosztikai eljárások, a klasszikus kórképleírások.A tankönyvíró felelősségteljes feladata a túlterhelés elkerülése az anyag megfelelő kiválasztása révén. E munkát megnehezíti, hogy e könyv nemcsak a medikus-, hanem a szakorvosképzést is szolgálja, segítséget kíván nyújtani a gyakorló orvosnak és a klinikusnak is.Igyekeztem e feladatot úgy megoldani, hogy a ma már ritkává vált betegségek leírását megrövidítettem, a számtalan ritka syndroma közül pedig elsősorban azokat ismertettem, amelyek mintegy mintaként alapvető élettani vagy biochemiai folyamatokba engednek bepillantást.Minthogy a perinatalis halálozás ma a csecsemőhalálozás legnagyobb tétele, és igy világszerte a neonatologia került az érdeklődés homlokterébe, szükségesnek láttam az újszülött élettanának kissé bővebb ismertetését.A medikusképzés igényeit meghaladó, a szakorvosképzés és a klinikus érdeklődésének szánt anyagot apróbetűs szedéssel jeleztem.Köszönettel tartozom a könyv lektorainak, dr. Lenart Györgynek és dr. Boda Domokosnak a könyv gyarlóságait kiküszöbölő fáradságos munkájukért.Köszönöm végül a kiváló szerkesztői és kiadói munkát.Budapest, 1969. március 5.Dr. Kerpel-Froiüus Ödön2 Gyermekgyógyászat^ ^