A gyógyszerészeti tudomány aktuális kérdései 11. [antikvár]

1. BEVEZETÉS (paál tamás) Manapság úgyszólván lehetetlen kinyitni bármilyen, a gyógyszerek alkalmazásának általános kérdéseivel foglalkozó szaklapot anélkül, hogy generikus gyógyszereiíről szóló cikket, híradást ne találnánk benne. Egyaránt érvényes ez a megállapítás az Egészségügyi Világszervezet, a gyógyszeripari egyesülések, a fogyasztói érdekvédelem, a törzskönyvező hatóságok vagy az orvostudományi társaságok kiadványaira. Honnan ered ez a nagy érdeklődés? Mi az alapja e speciális gyógyszercsoport megkülönböztetésének? Ebben a tanulmányban részben ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni. A „generikus" név a latin genus (származás, nem) szóra vezethető vissza és arra utal, hogy ezen orvosság neve (korábban és részben) azonos a hatóanyagéval (annak nemzetközi szabadnevével [1]), szemben a „védjegyzett" nevű gyógyszerrel. Utóbbira példa a Penbritin, előbbire az Ampicillin injekció, mindkettő ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza. (A nemzetközi szabadnév tehát „mindenki tulajdona", míg a védjegy ,Jcereskedelmi tulajdon", a legtöbb országban speciális jogszabályi védettséget élvez [1,2].) A kérdés azonban -mint a 2.2 fejezet bemutatja - még az elnevezések tekintetében is sokkal bonyolultabb. Egy másik megközelítés szerint kiemelhetjük, hogy a generikus gyógyszerek azok, amelyek szabadalmi védettsége már lejárt, s így mindenki által szabadon gyárthatók [ 1 ]. Ez a csoport megkülönböztetésének valóban egy igen fontos szempontja. Világosan megmagyaiázza a gyógyszeripar és a szabadalmijog körében tapasztalható nagy érdeklődést [3] a kérdés iránt, azonban nem ad választ arra, hogy miért áll a generikumok kérdése viták kereszttüzében az egészségügyi szakirodalomban is? A kérdésre részben választ kapunk, ha figyelembe vesszük, hogy a generikus gyógyszerek általában olcsóbbak, mint a védjegyzett új (még le nem járt szabadalmú) orvosságok. Ezt könnyű belátni, hiszen az új biológiailag aktív szerek kutatásáia alapozó iparnak nyilvánvalóan sikergyógyszereik eladásának árából kell biztosítania a kutatáshoz szükséges pénzt, míg a „generikus iparnak" ilyen költségei nincsenek [3]. Az is nyüvánvaló, hogy a társadalombiztosítás érdekelt az olcsóbb gyógyszerek megjelenésében [4], a generikumok tehát minden egészségpohtikai kiadványban előkelő helyet foglalnak el [1,5].