Gyógyszertan I-II. [antikvár]

előszó az első kiadáshoz A természettudományok fejlődésének üteme az utóbbi évtizedekben nagymértékben felgyorsult. Egyes tudományágakra, köztük a gyógyszertanra is, a konkrét ismeretanyag különösképpen gyors bővülése jellemző. A kémia és a farmakológia rohamos fejlődése, módszereiknek tökéletesedése a hatalmassá fejlődő gyógyszeripar számára korlátlan lehetőségeket nyit új gyógyszerek előállítására. Egyre nagyobb sebességgel szorítja ki a jó vegyületet a jobb, és ami a legfontosabb, a gyógyszertan fő fejezetei szinte évről évre új alfejezetekkel bővülnek. Rendkívüli módon felgyorsult a válóban új terápiás lehetőségeket nyújtó kémiai szerkezetek felfedezése. A tényleges fejlődésnél lényegesen gyorsabban nő azonban a világszerte forgalomba kerülő gyógyszerkészítmények száma. Ma már lehetetlen gyógyszernevek alapján tájékozódni. A tárgy léikét nem ismerő számára a gyógyszertan dzsungel, amelyben nem tud eligazodni. A tájékozódásnak egyetlen lehetősége van: a gyógyszereket hatásmódjuk alapján csoportosítva, minden csoporton belül az alapvető kémiai szerkezeteket ismerve kell elraktározni az anyagot. Lényegi fejlődést a gyógyszertanban csak válóban új hatásmód, illetve új szerkezetcsoport felismerése jelent. Bármilyen gyors a haladás, a helyes módszerrel tájékozódó orvos számára aránylag nem nagy energia befektetésével tökéletesen követhető a fejlődés. E tankönyv célja olyan bázis megteremtése, mely lehetőséget nyújt a jelenlegi ismeretek elsajátítása mellett a fejlődés adekvát követésére. Elengedhetetlen a kémiai alapok megtanulása. Az alapvető szerkezetek tényleges ismerete nélkül a gyógyszerkincsben bekövetkező lényegi változások nem érthetők meg. Az anyagban azonban sokkal több képlet szerepéi, mint amennyit az orvostanhallgatóknak pontosan fel kell tudni írnia. A szerkezetek ugyanis a helyes módszerrel tanuló számára a tájékozódást megkönnyítik. A gyógyszertan tanulásának tulajdonképpeni értelme természetesen a hatásmódok kellő szintű megismerése. Ehhez nélkülözhetetlen az élettani, kórélettani és biokémiai ismeretek felelevenítése és állandó frissen tartása. A gyógyszermolekula a legminuciózu-sabban kimunkált eszköz, amellyel reverzibilis módon, tetszésünknek megfelelően tudunk specifikus fiziológiai, illetvepatofiziológiaifolyamMokatbefolyásolni. A farmakon ezért nemcsak a gyógyítás, de a kórfolyamatok elemzésének, a helyes diagnózis meghatározásának és az élettani mechanizmusok megismerésének is egyre fontosabb és nélkülözhetetlenebb eszköze. A tanulás megkönnyítésére az anyagból a lehetséges mértékig mellőztem a gyógyszerkészítmények elnevezéseit és az adagolás részleteit. A Függelék áttekinthető táblázatai a receptírás, illetve általános orientáció céljára tartalmazzák a szükséges adatokat. Ugyancsak a Függelékben találjuk a gyógyszerrendelésre vonatkozó előírásokat, vala-