Növénytan II. [antikvár]

LETTAN__VÁZLATA Általános_élettani_lsm^ Az élet fogaMa^_Az_élettan_feladat Az élettannak /physiologlának/, Így a növényélettannak is feladata és célja az élet, közelebbről a növényi élet megismerése. Az élet fogalmát kielégítően meghatározni, definiálni nem tudjuk. -Általában azt mondhatjuk, az élet nem más, mint a protoplasmának a környezet tényezőitől'/hőmérséklet, fény, különböző anyagok; mint viz, tápláló anyagok stb./ függő működése. A protoplasma működése azonban sok irá-I nyu,_ennek megfelelően az többféle jelenségcsoportra bontható, melyeket élet jelenségeknek neveznek. Helyesebb tehát azt mondanunk, hogy az élettan az élet jelenségek megismerésére törekszik. E cél érdekében először megfigyeli és leirja a folyamatokat, térbelileg és időbelileg lokalizálja őket, majd a jelenségek között, ^valamint a szerkezeti /morpholó-giai és anatómiai/ sajátságok és folyamatok között okozati kapcsolatokat igyekszik megállapítani, továbbá vizsgálja a külvilág /környezet/ tényezőinek hatását /hő, fény, anyagok stb./ az életfolyamatokra. Végül arra törekszik, hogy a bonyolult élet jelenségeket már ismert egyszerűbb fizikai és kémiai folyamatokra vezesse- vissza és Így az ,életjelenségeknek magyarázatát ddja. Az életban tehát oknyomozó tudomány és fő eszköze a kisérlet, mel^/' nem más, niint célszerűen megválasztott körülmények közt történő megfigyelés. A növények életjelenségei A növények.élete az alábbi részletjelenségekben nyilvánul meg: környezetéből vizet, tápláló anyagokat vesz fel, melyeket testében külső energia /rendesen fényenergia/ segítségével átalakít bonyolultabb, nagyobb molekulasúlyú vegyületekké, ezzel energiát halmoz fel, majd ezeket szükség szerint lebontja, közben energiát szabadit fel, melyeket életfolyamatainak fenntartására fordít. Eközben testében f.elhal-mozott szükségtelen, esetleg káros anyagokat különválasztja, illetve környezetébe bocsátja ki. Teste növekedésbeli és fejlődésbeli átalakulásokon megy át, majd magához hasonló utódok létrehozása által szaporodik, végül pedig mozgás jelenségekre képes. Ezek ala'oján beszélhetünk a növények anyag- és energia-fórgalmáról /táplálkozásáról/, továbbá a növekedési és fejlődési viszonyairól, szaporodásáról, végül mozgás jelenségeiről. Mielőtt ezekre rátérnénk, néhány általános jellegű élettani kérdést kell tárgyalni. Meg kell azonban jegyeznünk azt, hogy a következőkben mindvégig főképpen a magasabbrendü zöld növényekre leszünk tekintettel és elsősorban a rájuk vonatkozó legfontosabb élettani ismereteket tárgyaljuk. 168/3Z. - 4 - A növényi élet általános feltételei Az élet jelenléte bizonyos adottságokat tételez föl, ^részben. és elsősorban a szervezeten /sejten/ belül,^ de részben a környa: etében, a külvilágban is. Ennek alapján beszélhetünk az élet, jelen esetben a növényi élet, belső és külső minőségi feltételeiről. Belső tényezők. A növény élete protoplasmálioz,' pontosabban annak jellegzetes "élő" szerkezetéhez kötött. Igy az élet jelenségek belső feltételei elsősorban a proto-plasma szubmikroszkópikus szerkezetével állnak összefüggésben. Külső tényezők. A protoplasma működése a külvilág, környezet tényezőitől nagy mértékben függ A külvilággal való kapcsolat és kölcsönhatás nélkül az életjelenségek nem nyilvánulhatnak meg. A növény ugyanis életműködéseihez szükséges energiát a környezetből veszi és felesleges energiáját pedig ugyancsak a környezetébe juttatja. i Az élethez feltétlenül szükséges, nélkülözhetetlen külvilági, környezeti tényezőket /hatásokat/ á3.;^lános_életfel-tételeknek szokás nevezni. Ilyenek a viz, a megfelelo~tap-laló anyagok és bizonyos foku hőmérséklet. A fényt is ide sorolhatjuk, mert bár sok növényi szervezetet ismerünk /főleg a gombák közt/, melyek egész életüket teljes sötétségben töltik el, vagy legalábbis erre képesek lennének, működéseikhez szükséges energiát azonban azokból az anyagokból szerzik be, melyeket a világosságon élő növények termelnek éppen a fényenergia segítségével. Azt kell tehát mondanunk, hogy a fény /napfény/ a földi életnek elengedhetetlen általános feltétele, egyes szervezetek azonban közvetlenül nélkülözhetik azt. Az életjelenségek egyes részletfolyamataira döntő Jiatása van az életfeltételként szereplő külső tényezők menn^ise-géneki intenzitásának is. Ennek megvilágítása' érdekeben vegyük szemügyre pl. a növekedésnek és a hőmérsékletnek a viszonyát. A növekedés megindulásához' növényenként változóan bizonyos minimális hőmérsékletre van szükség. A hőmérséklet további emelkedesével a növekedés intenzitása is nő, de csak egy ideig, mert bizonyos hőfokon, amelynél a növekedés erőssége a legnagyobb volt, a folyamatban fordulat áll be; a hőmérséklet további fokozásával ugyanis a növekedés mértéke rohamosan csök- mmmmornt ^ optimmpont maxlmmmt ken, ma jd megáll./282. 282.ábra ábra/- A három hőmérsék- Hő hatása a növekedésre