Bővebb ismertető
A neuromorphologia, neurophysiologia és neurokémia az utóbbi két évtizedben elért rohamos fejlődése ellenére - amikor a synapsisok morphologiáját és az intracellularis fehérjék structuráját elektronmikroszkóppal, az interstructuralis kapcsolatokat mélyelektródokkal, az intracellularis történéseket mikroelektródokkal és histochemiai módszerekkel, a magatartás változásait kísérő bioáram-változásokat telemetrikusan tudjuk tanulmányozni, az elemi jelenségek értékeléséhez gépi analysator, correlator, integrator és computerek állanak rendelkezésre - még mindig számtalan ismeretlen tényezővel találjuk szemben magunkat, amikor az idegrendszer, elsősorban az agyvelő összetett működésének kóros változásait elemezzük. Bizonytalanok vagyunk, amikor a kóros változásokat magyarázzuk és amikor azokat befolyásolni akarjuk. A széles ismeretanyag ellenére is ma még az ismeretgyűjtés fázisában vagyunk.
Különösen megtorpan elemző és értékelő tevékenységünk, amikor a speciális human functio kóros jelenségeit: a társadalmat kialakító, a munka szervezettségét megteremtő és a társadalmi együttélés során dirrerentiálódó adottságokat, azok individualis megnyilatkozásait, illetve az ebben észlelhető kóros jelenségeket tanulmányozzuk.