Bevezetés az általános- és gyermekpsychiátriába [antikvár]

BEVEZETÉS Az elmekórtan /psy^y^tEia/ .a lelki müküdéaek zavarai-kelétKezésével, tünéttaná^l, lefolyásával, kimenetelével és gyógyításával foglalkozó a]JkaJjia^n^t_j:ucLoitiány» Szervesen kapcsolódik az ideggyogYasziíEóz /neurologia/. A neuro- rendellenes^mgkBaésé-Í35Í~"eré<Ío bétegségékkel ~foglgI1cőzIk. Az előbbi a testl^Jüine-'lel^t~ereameKygg5 Jb^^ tünététoen ^^^!gnyilííáűiülo^zavárÖEaí^tár^ét^^ A psychiatriénr''íéndeHe— nességek az esetelr-tSfebségéBen nem vezethetők biztosan visz-sza a központi Idegrendszer anyagi természetű, organikus károsodásaira. Ennek oka részben az, hogy a rendelkezésünkre álló kutatási módszerek még nem eléggé fejlettek, részben pedig az, hogy a "lelki" néven összefoglalt jelenségek kialakulásában nemcsak a központi idegrendszer egy vagy több területének működési zavara játszik szerepet, hanem jelentős módosító hatása van a fejlődés, nevelés, felnőtté válás során, valamint a későbbi felnőtti életben is az egyént érő élményi behatásoknak is. Az organikus, biologiai, materialis, exakt okokra való visszavezeth'etöség hiánya a psychiatriai fogalmi meghatározásokat is bizonytalanná, viszonylagossá teszi. Nem lehet pontosan elhatárolni az elmebetegség /psychosis/ fogalmát sem. A meghatározások igyekeznek élettani /biologiai/, lélektani /psychologiai/ és társadalmi kategóriákat egységbevonni. Lechner Károly szerint elmebeteg az, akinek kóros észreveve-^ sei vannak es aki ezen észrevevéseknek a kórosságát felismer-) ni nem tudja. Nyirő Gyula kiegészíti ezt azzal, hogy elmebe- 4 tegnek csak az nevezhető, aki az "emiitett kőrosságok miatt a külvilág körülményeihez, elsősorban a társadalom feltéte- , leihez hosszabb időn át megfelelően alkalmazkodni képtelenéit Ez a meghatározás is tükrözi a i5gy:Lhiatj:la kétarcúságát: egyrészt biológiai, másrészt társadaljTii_yjdoiná^ A psychiat-fia~^CáitiászKoclik az~6iJ 6a kóifos-Télki élit jelenségeivel foglalkozó lélektanra és kórlélektanra /psychologiai és psycho-pathologia / es az orvosi /biologiai/ alaptudományokra is. A gyakorló psychiatria tárgykörébe nemcsak a szorosan vett elmebetegségek tartoznak, hanem az u.n. ideges tünetekkel járó betegségek is /neurosisok/. Neurotikus betegségek közé soroljuk azon idegrendszeri zavarokat, amelyeket nem az idegrendszer elemeinek morfológiai elváltozásai, hanem az idegrendszeri működések átmeneti zavarai /funkcionális zava-