Ideg- és elmegyógyászati szakkifejezések [antikvár]

Részlet:ELŐSZÓA kifejezésgyűjtemény, amelyet az olvasó a kezében tart, kísérlet. Haszna, sikere azon múlik, hogy mai viszonyaink között mennyire tekinthető felnőttnek, partnernek a gyógyulását váró beteg ember és az őt kezelő orvos, pszichológus.Összeállításakor, szövegezésekor az a meggyőződés vezetett, hogy az egészségügyben elburjánzó (nyelvileg egyre ritkábban helyes) latin kifejezések, kórismék, betegségleírások legtöbbször már nem eredeti céljukat szolgálják. Vagyis nem azt, hogy az adott tünet, betegség vagy kórisme minden orvos számára még különböző anyanyelv esetén is ugyanazt jelentse, és sürgős szükség esetén a gyógykezelés minél előbb megkezdődjék.Közel két évtizede tapasztalom, hogy az ideg- és elmegyógyászati vizsgálatban részesülők többsége hiányos információkkal rendelkezik. Számosan kérték tőlem, hogy fordítsam le" zárójelentésünket, orvosi leleteinket, magyarázzam el, hogy kezelőorvosuk valójában mit is mondott nekik. Hosszantartó betegség esetén a betegek vizsgálata során sok-sok időt kellett eltöltenem azzal, hogy korábbi papírjaikat