Pszichológiai atlasz [antikvár]

Dr. Geréb György pszichológiai atlaszát örömmel adom át a nyilvánosságnak. Örömmel azrét, mert magam is részese és tanúja voltam kialakulásának és születésének, hiszen az eszm valójában azoknak a beszélgetéseknek a során öltött teste, amelyet dr. Geréb György-gyel idegtani és pszichológiai kérdésekről az elmúlt idők folyamán elég gyakorta folytattam. De röömml idnítom útnak a könyvet azért is, mert hiszem és vallom, hogy lesznek majd sokan akik a közölt adatok, utasítások, irányítások és gondolatkeltő képek helyes használata mellett könnyebben tudnak eligazodni a pszichológiának reális alapok hiányában sejtelmes - és igen sok tekintetben járatlan - labirintusában.Nem kétséges, hogy a pszichológia néven ismert funkciók és megnyilatkozások alapja az idegrendszer a maga bonyolult központjaival, a központokba vezető és onnan elvezető pályáknak, a felfogó és végrehajtó alakulatoknak, a receptoroknak és effektoroknak rendkívüli sokaságával, végtelen bonyulultságával és felette nagy változatosságával. Mert bár a pszichológia nem idegfiziológia, a két testvértudomány művelője ugyanzt az utat járja, egymás eredményeit felhasználja, s ahol az egyik a megfigyelés és a kísérlet segítségével nem tud feleletet adni, a másik logikai indiciák segítségével próbál világosságot gyújtani és utat mutatni. Ez az oka annak, hogy ha meg akarjuk ismerni azokat a törvényszerűségeket, amelyek előttünk a pszichológiának - mint látszatra anyagi alap nélküli tudománynak - a birodalmában jelentkeznek, akkor legalábbis általánosságban és alapjaiban ismernünk kell azokat az ideganatómiai, szövettani és élettani alapokat, amelyekhez a magasabbrendű ideg- és érzékszervi működések kapcsolódnak, s amelyeknek mindenkori állapota minden ilyen irányú funkciónak irányítója, kormányzója és fenntartója. Ismernünk kell azokat az eszközöket is, amelyekkel a kísérleti pszichológia igyekszik megközelíteni a pszichés folyamatokat, s az ezekkel együttjáró elváltozásokat. Mindezek mellett ismernünk kell azokat a külsőleg is mutatkozó hatásokat, formákat és formációkat, amelyek kísérői a pszichikus folyamatokank, kifejezői a belül lejátszódó anyagi mozgásoknak s az ezekkel járó fiziológiai és pszichikai elváltozásoknak.