Klinikai kiválóság [antikvár]

Volt könyvtári példány, fedlapja kopottas.
„Egyszer megkérdeztem a legmegelégedettebb munkástól az egyik krematóriumban, hogy mi okozza neki a legtöbb örömet munkája során. Azt felelte, hogy egészen el van bűvölve attól, hogy milyen sok megy be és milyen kevés jön ki. Azt gondoltam, hogy még sokkal elégedettebb lenne, ha állást ajánlanék neki az egészségügyben.", írja Cochrane 1971-ben megjelent, a modern egészségügyi szemléletet megalapozó könyvében (Effectiveness and Efficiency, The Nuffield Provinciai Hospital Trust). Véleménye szerint valamennyi hatékony egészségügyi szolgáltatást korlátozás nélkül biztosítani kell az ország valamennyi polgára számára, a nem hatékonyakat pedig célszerű elhagyni. Nemigen akad ma már olyan szakember, aki ezzel a véleménnyel ne értene egyet. Az anyagi források szűkössége miatt, harminc év elteltével hozzá kell azonban tennünk, hogy a költséghatékony szolgáltatásokat kell korlátozások nélkül biztosítani mindenkinek, a méltányosság és a társadalom értékítéleteinek megfelelően. Nincs mindenre pénz, rangsorolni kell. A probléma viszont az, hogy a szakirodalom megfelelő forgatásával minden és mindennek az ellenkezője bizonyítható. Vagy mégsem? Hogyan állapítsuk meg azt, hogy melyik egészségügyi szolgáltatást támasztanak alá tudományos tények/bizonyítékok, és azoknak milyen a minősége? Hogyan keressünk tudományos információkat szisztematikusan? Mit tehetünk, ha az általunk összegyűjtött publikációk ellentmondó eredményeket közölnek? Hogyan mérhetjük az eredményeket? Hogyan végezzük a gazdasági elemzéseket, és hogyan interpretáljuk az eredményeket? Melyik gyógyszert és beavatkozást válasszuk? Hogyan rangsoroljuk az egészségügyi szolgáltatásokat? Hogyan készítsük elő a népegészségügyi döntéseket? A könyv egy gyorsan fejlődő, változó, új szemlélet századvégi eredményeiről ad nagyon rövid összefoglalást. Kérjük olvassa el, és gondolja tovább!