Kórszövettani gyakorlatok [antikvár]

A kórbonctani oktatás szerves része a kórszövettani gyakorlat. A gyakorlatok keretében a hallgatók megismerik az előadásokon hallott pathologiás folyamatok mikroszkópos képét. Természetesen ez az oktatás nem terjedhet ki az elméleti anyag egészére, mert ennek megismerése több évet venne igénybe. A szövettani gyakorlatoknak nem is az a céljuk, hogy kórszövettani szakembereket neveljenek, hanem az, hogy a hallgatóság a kórszövettani alapelváltozásokat nemcsak elméletben tudja, hanem lássa is, és ehhez köthesse az elméletet. Egy segédkönyv szerepe csak az lehet, hogy jellegzetes elváltozásokkal ismertesse meg a hallgatókat. Ez azonban nehéz feladat. Egyes kórképek szövettanát néha egy-két képpel bemutatni lehetetlen, így ezekhez a képekhez hosszabb elméleti magyarázatot csatolunk. Igyekeztünk azonban csak a legjellemzőbb tulajdonságokat és a legszükségesebb magyarázatokat adni. Így egyes esetekben a szöveget az adott lehetőséghez képest is kisebb terjedelemben hozzuk. Először részletesen ismertetjük a képen látható elváltozást, majd kitérünk az elváltozás azon jellegzetességeire is, amelyek a képen nem látszanak, de a kórképre jellemzőek és a metszet más területein megtalálhatók. A szövettani jellegzetesség leírása után néhány mondatban röviden ismertetjük a szervek makroszkópos képét is, hogy a hallgatóság közvetlenül összekapcsolhassa a szövettani megismerést a makroszkópos megjelenés képével. A címben az anyag, illetve a metszet neve után zárójelben az alkalmazott festési eljárás szerepel. A H. E." rövidítés a haematoxylin-eosin festést jelenti.