Közegészségtan II. kötet [antikvár]

Kötése sérült, a könyvtest kettévált.
Részlet a könyvből: A légkör. A földet a levegőréteg - az északi fényre és a rádióvisszhang jelenségre vonatkozó újabb meteorologiai észlelések és számítások szerint - 700-1000 km vastagságban fedi. Éles határ azonban nincsen, mert a légsűrűség folytonosan, fokozatosan csökken. A levegőtömeg 9/10-ed része mindenesetre 20 km alatt van. Ez a 20 km 64 cm átmérőjű gömb felületén 1 mm-nek felel meg. A levegő nélkülözhetetlen anyag az életre. Úgy lehet felfogni, mint gázalakú táplálékot, de mint gázalakú közeg egyúttal közvetíti a klimatikus hatásokat is. összetételének változása, főleg pedig fizikális tulajdonságai (így összetétel, lebegőanyagok, nedvesség, légmozgás, hőmérsék, légnyomás, elektromosság, sugárzás) az ember egészségét nagymértékben befolyásolják. A körlevegő (atmosphera) élettani hatása három irányban nyilvánul főként: 1. a gázanyagcserére, 2. a testhőmérsékletre, 3. hatás a fény és világosság által. A testhőmérsékletet és a fényhatást azonban külön fejezetekben tárgyaljuk. Az ember átlag 16-ot lélegzik percenként és minden légzéssel 1/2 liter levegőt szív be. 1 perc alatt tehát 8 liter, 1 óra alatt 480 liter, 24 óra alatt 12 m3 a felvett légmennyiség. A 12 m3 beszívott napi légmennyiség megfelel 15 kgr-nak. Ily nagy mennyiség felvételekor érthető, hogy már kis változások is és kevés káros anyag is ártalmas lehet a szervezetnek, pl higanygőzök vagy más mérges gázok igen kis mennyiségének belégzése. Régebbi időben, hogy úgy mondjuk, a levegőellátás mindenütt jó volt, mindenki jogát erre hiány nélkül megkapta. A városok és az ipar fejlődésével azonban a jó levegőellátás is már költséget jelentett. - Ha az atmoszféra, illetve a levegő, a klima közvetlenül betegségokozóként ritkábban is szerepel, mégis nem tévedünk annak megállapításában, hogy az egészségre vagy a betegségre hajlamosító tényezők közt legnagyobb a fontossága. Gondoljunk csak arra, hogy a trópuson és a mérsékelt égövön merőben különböző betegségek vannak elterjedve. A mérsékelt égövön pedig az uralkodó betegségek évszakok szerint különbözők. De az atmoszféra fontosságát az ember egészségére legjobban talán a gümőkórellenes küzdelemben ismerték fel, amiről későbbi fejezetekben szólunk.