Miért ne dohányozzunk? [antikvár]

Műfaját ​tekintve leginkább egészségügyi kriminek minősíthető Kovács András dr., Kiss András dr. és Landi Anna dr. Miért ne dohányozzunk? című munkája. Mégpedig nem a durván sokkoló, látványos, brutális hatásokkal dolgozó, hanem a száraz, rideg tényekből intellektuálisan építkező, először csak hátborzongató, majd torokszorító, végül rémületbe kergető fajtából. Az Amerika felfedezésével kezdődő újkor „vívmánya", a dohányzás a XX. századi emberiség egyik legveszélyesebb ellensége lett. Méghozzá a barát álarcában. Hiszen a dohányzás átsegít nehéz perceken, gazdagít egyéb élményeket, például a kávézást, rítussá válik kapcsolatokban… Csak éppen mindezért sokaknak a legtöbbel, egészségükkel, életükkel kell fizetniük. Nálunk csaknem a lakosság fele dohányzik. Ennek megfelelően a legmagasabb és fokozatosan emelkedő a tüdő- és gégerákok aránya a nyilvántartott országok között, népbetegséggé váltak a szív- és érbántalmak, a dohányzás a magzati élettől kezdve fenyegeti a felnövekvő nemzedéket. Nagy erénye a könyvnek, hogy nem leszoktatni akar, hanem tájékoztatni. Méghozzá a legmagasabb, mégis közérthető színvonalon. Bizonyos, hogy a szakemberek is sokat forgatják majd a munkát, hiszen kitűnő összegzését kapják mindannak, amit az orvostudomány a dohányzás hatásairól feltárt. Dohányosoknak és nem dohányosoknak pedig egyértelművé teszi, miről is van szó. Igen, egyaránt szól a könyv mindkét, folyamatosan változó tábornak, muníciót nyújtva a társadalom számára a cigaretta ellen. Mert, ahogy már az első sorok hangsúlyozzák – és valóban ez a gondolkodás hatja át a könyvet –, a szerzők nem a dohányos ember ellen, hanem a védelmében lépnek fel. Ez a józanság teszi – a baj nagyságához képest – szelíddé a záró, a leszokás lehetőségeit elemző fejezetet. De hát ez a realitás. Talán ha kiegyensúlyozottabb lesz a társadalom, csökken a dohányzás feszültségoldó, élményt pótló jelentősége, javul majd a helyzet. A század derekán az angol orvosok elhitték mindazt, amit ez a könyv is ír a dohányzásról. Viszonylag rövid idő alatt nyolcvan százalékról húsz százalék alá csökkent a dohányzók aránya. Ez gyakorolta a legnagyobb hatást a társadalomra a dohányzásellenes tevékenység elemei közül. Talán nálunk is segítene ez a módszer.