Népegészségtan [antikvár]

Népegészségtan ​címen az első magyar tankönyvet 1992-ben, az akkori Orvostovábbképző Egyetem keretein belül készítette az Orvosi Népegészségtani Intézet munkaközössége. A főiskolai hallgatók részére készült könyv címében, szerkezetében és szemléletében olyan szellemiséget képviselt, amely az 1995-ös második, megújított kiadás sikerében is visszaigazolta eredeti elképzeléseink helyességét. Az 1989-es rendszerváltozás általános politikai átrendeződése nyomán a magyar egészségügyben is megkezdődött az a folyamat, amely a közösségi egészség ügyét, tudományának identitását, és szervezetét elvileg új alapokra helyzete. Jelenlegi, harmadik kiadásunk – az immár hagyománynak tekinthető előzmények után – szervesen fogadja be a kilencvenes évtized tisztázó tudományelméleti vitáinak eredményeit, és azokat következetesen érvényesíti az egészségügy szerkezetének és működésének tárgyalásában. Ezúttal olyan tankönyvet kívánunk átnyújtani a Főiskolai Kar hallgatóinak, és egyben az Egyetem minden érdeklődő polgárának, amely még erőteljesebben vállalja a populációs szintű egészség társadalomtudományi alapjainak hangsúlyozását. Szerzőink gazdag oktatói és kutatói háttérre támaszkodva írták meg az egyes fejezeteket, bőven merítve azokból a tapasztalatokból, amelyeket a hazai graduális és posztgraduális képzésben, illetve a nemzetközi együttműködésben szereztek. Meggyőződésünk és egyben reménységünk is, hogy a közvetlen oktatási célokon túl – a segítő kritikai együttműködésre is számítva –, szerény eszközeinkkel hozzájárulhatunk a korszerű egészségtudományi szemlélet társadalmi méretű terjesztéséhez.