Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:ÉHSÉG ÉS NEMISÉG. Pirinyó gömböcske alakjában, öszszehúzódva, mozdulatlanul nyugszik az amőba a víz fenekén. Mozdulatlan és tétlen, de - él. Az élet pedig annyit jelent, hogy táplálékra van szükség. Ha a táplálék hiányzik, kellemetlen érzés jelentkezik: az éhség. Az amőba is éhes és az éhség ébreszti fel mozdulatlanságából és készteti arra, hogy lassan, óvatosan egy sejtből álló testéből előbb egy, később másik nyúlványt bocsásson ki és lustán ide-oda mozogni kezdjen. Ha útjába apró kavicsok kerülnek, akkor ezeket bekebelezi testébe és később használatlanul ismét kidobja. Ugyanilyen módon azonban algákat és más anyagokat is fölvesz testébe, azonban ezeket csak azután dobja ki magából, miután belőlük a megfelelő táplálóanyagot fölvette. Miután az amőba ezen a primitív módon gondoskodott táplálkozásáról, megszűnik mozgása és ismét visszaesik lusta mozdulatlanságába. Az egysejtű lény életét a mozgás érzékelteti. Az élet és a mozgás fogalmai örökre összekapcsolódtak az ember gondolkodásában.