Háttérben [antikvár]

Kedves Olvasó! Manapság sokat hallunk az esélyegyenlőségről, a fogyatékkal élők elfogadásáról. Azt gondolom, hogy bár az utóbbi egy évtizedben sok pozitív változás történt ezen a téren, korántsem tekinthetjük befejezettnek a munkát. Úgy hiszem, hogy mindannyiunknak vannak előfeltevéseink, előítéleteink a számunkra kevésbé ismert csoportokhoz, társadalmi rétegekhez tartozókról. A különbség csak az, hogy felismerjük-e ezeket az előítéletes gondolatokat, és ha már felismertük, nyitottak vagyunk-e az azoknak ellentmondó tapasztalatokra. És ha már tapasztalatokat szereztünk, képesek vagyunk-e megszabadulni az előítéletes gondolatoktól. Ez a kötet azért született, hogy együtt gondolkodjunk az élet nagy dolgairól - párválasztásról és gyerekvállalásról, családi háttérről és a társadalom háttérbe szorított értékeiről, segítségről és segítetlenségről. Mert az előítélet-mentességhez szerintem a közös tapasztalatokon keresztül vezet az út. A kötetben szereplő interjúk a dél-dunántúli régióban élő látássérültekkel készültek, s mind azt boncolgatják, milyen szerepe, milyen formái vannak a családnak a XXI. században, hogyan lehet helyt állni ezen a színtéren. Ahogy olvassuk ezeket az élettörténeti szövegeket, látjuk, hogy nem a látássérülés ténye kerül előtérbe, hanem olyan