Kötet az egészségkárosultakról [antikvár]

E kötettel az a célunk, hogy ismételten felhívjuk a figyelmet az egészségkárosodással kapcsolatos, sokszorosan összetett problémák erőteljes társadalmi jelenlétére, és bepillantást engedjünk néhány egészségkárosodott csoport speciális helyzetének, intézményi ellátásának, érdekvédelmi lehetőségeinek változásaiba az elmúlt évek során. A témával foglalkozó külföldi és hazai szakemberek egybehangzó véleménye szerint Magyarország lakosságának igen kedvezőtlen egészségi állapota, az egészségükben károsodott emberek komplex rehabilitációjának hiánya, mindenekelőtt az a szemlélet, amely "törli" a beteg embert a teljes jogú állampolgárok sorából, együttesen járult hozzá a jelenlegi szomorú összkép kialakulásához. A férfiak születéskor várható élettartama a hatvanas évek óta csökken, a nőké a nyolcvanas évek eleje óta stagnál. A társadalmi egyenlőtlenségekből adódó, egészségbeli egyenlőtlenségek tovább nőttek, és a lakosság életmódjában szaporodnak azok a kedvezőtlen tényezők, amelyek egyre nagyobb kockázatot jelentenek az egészség szempontjából. A rendszerváltást követő évek gyors társadalmi változásai súlyos stresszhatásokkal jártak, és új kockázati tényezőket hoztak magukkal, gondoljunk csak a munkanélküliség, a hajléktalanság vagy a kényszerű migráció megjelenésére. Ebben a helyzetben csak egy szakmai szempontból alaposan végiggondolt egészségpolitika, és az ezzel összhangban működő és megfelelően finanszírozott intézményi bázis kiépítése jelenthet előrelépést.A kötetben megjelenő tanulmányok és esetek elsősorban a fentiek hiányára, s az e hiányokból adódó súlyos következményekre világítanak rá. Természetesen nem ölelik fel az egészségkárosodással kapcsolatos kérdések teljes körét, terjedelmi okokból számos speciális helyzetű csoport egyáltalán nem jelenik meg az írásokban, mégis azt reméljük, nemcsak az egészségkárosodás fogalmának szélesebb értelmezéséhez, hanem a megoldás keresésének sürgetéséhez is sikerül hozzájárulnunk. Az itt megjelenő írások vállaltan elfogultak. A szerzők azt kívánják bizonyítani, hogy Magyarországon az, aki betegség vagy baleset miatt egészségkárosodottá válik, kedvezőtlen egészségi státusza folytán társadalmi státuszvesztést is szenved, az élet több területén is kiszolgáltatott lesz. A tartós betegség miatt bekövetkező jövedelemveszteség nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a családban is hátrányos helyzetűvé, "haszontalanná" teheti a beteg embert, aki egy idő után hajlamos lesz alulértékelni önmagát. Az ördögi kör akkor zárul be végképp, amikor a külvilág intoleranciája és meg nem értése mintegy visszaigazolja a beteg ember félelmeit, aki egyetlen utat választhat immár: sérülten visszahúzódik csigaházába. Nem véletlenül hangsúlyozza a bevezető tanulmány külföldi szerzőpárosa olyan erőteljesen azt a megdöbbentő észrevételét, hogy Magyarországon a közutakról és nyilvános szórakozóhelyekről teljes mértékben eltűntek a láthatóan beteg emberek. És ennek nem csupán az az oka, hogy hiányoznak mindazok a segítő eszközök és építészeti megoldások, amelyek megkönnyítenék közlekedésüket, hanem általában az a kölcsönös rémület, amely az egészséges és a beteg társadalmat egymástól mereven elválasztja. A különféle érdekvédelmi és civil szervezetek, az egészségkárosodás témakörében rendezett konferenciák és szemináriumok, amelyek közül néhányat e kötetben is bemutatunk, sokat tehetnek annak érdekében, hogy ez a rossz gyakorlat megváltozzon.