Levél egy gyermekáldást vállaló édesanyának [antikvár]

Lektori szó Levél egy gyermekáldást vállaló édesanyának című munkáról, írta Mák Pál Az írásműnek voltaképpen két szerzője van, az egyik a címlapon is feltüntetett Mák Pál diakónus, a ref. egyház lelkigondozó szolgálatra képzett gyülekezeti alkalmazottja, a másik Németh József orvos, aki a szerzőként szereplő diakónus meleg hangú írását gondos munkával előkészítette, sajtó alá rendezte, ötlapnyi előszóval és hétlapnyi zárszóval látta el. - Mind a ketten a maguk területén, több évtizedes gyakorlati munkásságban szerzett széles körű társadalmi tájékozottság birtokában szólnak hozzá a gyermekáldás kérdéséhez. Teszik ezt alapos bibliaismerettel és a kérdés komolyságát megillető felelősségtudattal. Tudják, hogy az évi nyolcvanezer körüli művi abortusz és a gyermekáldás egyéb elhárítási módja folytán a népszaporulatban akkora visszaesés következett be, hogy a magyarság évente tizenöthúszezres fogyásáról, a nemzet folyamatos öngyilkosságáról van szó. Ez a folyamat egyenlőre megállíthatatlannak látszik. A „családtervezés" tetszetős címszavával visszaélve, a születések száma, az elöregedő társadalom puszta utánpótlására is egyre elégtelenebbé vált. A szerzők a közgondolkodással szembefordulva közérthető módon kifejtik, hogy az élet Isten ajándéka, az a fogamzás pillanatától kezdve saját létet birtokol. A Biblia tanulsága szerint Istennek minden élettel terve van, és mind az Ő védelme alatt áll, ezért a magzatelhajtás istenellenes cselekedet. Az egészségbeli károsodáson túl, mint az élet tiszteletének tagadása, súlyos visszahatással van a közerkölcsiségre és közvetve az egész társadalmi életre, a gazdasági kérdéseket is beleértve. Ha ebben a tudatban a művi abortuszt helyenként gyermekgyilkosságnak nevezik a szerzők, nem jogi, hanem a bibliai szóhasználatot követve, hitbeli értelemben teszik. Ez azt is jelenti, könyvecskéjük nem a nagyközösség számára, hanem hitben élő embereknek íródott, akik a biblia érvelése előtt nyitottak. Ismerik a keresztyén hit közösségteremtő, társadalomőrző, nemzetmegtartó erejét. De éppen ezen a ponton: a gyermekáldás elfogadása tekintetében maguk is a „családtervező" közgondolkozás felelősséglazító hatása alá kerültek. 3