Bővebb ismertető
Öregség és egészségnevelés; látszólag ellentmondást rejtő fogalmak. Nevelni, tanítani sokak szerint csak az ifjúságot lehet és érdemes. Érvelésük szerint csak a fiatalság formálható, alakítható. Kétkedve fogadják a felnőttekkel kapcsolatos nevelési eredményeket, főleg akkor, ha az önpusztító, káros szenvedélyekről, a természetessé vált rossz szokásokról vagy az egészségtelen életmódról esik szó. Még ennél is reménytelenebbnek tartják az idős ember nevelését, hiszen a merev, visszautasító magatartás gyakran már a kapcsolatteremtés lehetőségét is kétségessé teszi, az ismeretek átadására, az új befogadására esetleg sor sem kerülhet. Ilyen esetek valóban előfordulnak, de ezekből nem lehet általánosítani.Változó világunkban az idős nemzedék érzi leginkább a múlt és a jelen ütközését, a régi és az új ellentmondásait. A magukkal hozott régi szokások, a múlt családi és társadalmi normái, elvárásai jórészt elavultak, nem illeszthetők be mai, megváltozott életükbe. Az öregedés, a magukra maradás terhei pedig még tovább fokozzák a feszültséget, a bizonytalanságot.